STÓSZ

STÓSZhírlevél

Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Az asztalomon álló stószból („stócból”) ajánlok neked cikkeket, könyveket, zenét, podcastot vagy filmeket.

Stósz hírlevél #009 – A hazavágott internet, látszatsportjaink és Moszadek szelleme

Hogy mi az a Stósz?

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben az én stószomból ajánlok neked: kéthetente exkluzív hírlevelet küldök ki, amelyben azokat a dolgokat szedem össze, amelyekre éppen ráakadtam és rákattantam. Vagyis amit érdekesnek, izgalmasnak és fontosnak gondolok. Tehát cikkeket, könyveket, filmeket, podcastokat, zenéket vagy éppen hasznos cuccokat, eszközöket ajánlok. (És emellett emailértesítést küldök arról is, ha új podcastepizód jelent meg Az élet, meg mindenen.)

Iratkozz fel az itt látható űrlap kitöltésével, hogy megkapd a hírlevelet!

Hírlevél feliratkozás:

CIKK

A sajtólevelező

Volt egy ember Magyarországon, akinek az volt a kedvenc időtöltése, hogy levelezett a sajtóval. Hivatásszerűen. Tudom, ma már sokaknak a papírra írott dolgok (úgy mint nyomtatott sajtó, levél, írógép, sajtólevelező) nem mondanak semmit. Ebben a letűnt koordinátarendszerben mégis felsejlik egy sors, ami kicsiben ugyan, de nagyon sokat elmond egy egész ország elmúlt száz esztendejéről. Del Medico Imre pár napja már nem kattogtatja írógépét. Nagy József, a 24.hu riportere márciusban még interjúzott vele. Most remek visszaemlékezést készített az örök sajtólevelezőről, akitől ilyen mondatok szerepelnek a cikkben:

„Alapjába véve jó dolgom volt, ha a paralízisnek köszönhetően is, de megúsztam a háborút, és megúsztam börtön nélkül a kommunistákat. Mindig tudtam olvasni! Volt egy jó házasságom, van két fiam, az egyik ötvenhat, a másik ötvenkettő. Ki tudtam szedni a jót az életből. Végig megvoltam, s nem is rosszul. Sokkal rosszabb is lehetett volna.”

Hazavágtuk az internetet

Hogy mi jött az írógép után? Kis közjáték, majd az internet, aztán a közösségi média. És hogy jobb lett-e ettől a világ? Ma az látszik, a kommunikáció felgyorsulása, a távolságok zsugorodása igencsak próbára teszi a plurális társadalmakat. „Miért élsz te Magyarországon, taknyavert lúdtalpas senkiházi?” – ebből a nem éppen delmedicós Facebook-kommentből indul a 444 alapos cikke a probléma feltérképezésére, amely cikkben aztán szociálpszichológus, programozó, újságíró és amerikai alapítóatya adja egymásnak a kilincset, hogy megállapíttassék:

„[…] a csoportviszály álhírek és gyűlölködő posztok szárnyán másodpercek alatt ér el New Yorkból Los Angelesbe, Perthből Sydneybe, Londonból Brüsszelen át Szófiába vagy Szentpétervárról Vlagyivosztokba. Az egész országokat viszálykodásba taszító, megosztó politikai vezetők fellépése pedig nemhogy gyakorivá vált, de minden pillanatban több ilyen politikus és híresség próbálja túlharsogni egymást.”

„Sorost tényleg nem könnyű szeretni”

Van, ami kicsiben, van ami nagyobb léptékben mesél az elmúlt évtizedekről. Ha a Magyarországon kormányzati mumussá előléptetett Soros György személyiségéről, gondolkodásáról, hiúságáról olvashatunk érdekfeszítő részleteket, személyes benyomásokat, ezt mindenképpen az utóbbihoz sorolnám. A Válasz Online-on a Budapesten született Anna Porterrel készült interjú, aki efféle adalékokkal is szolgál, hiszen most jelent meg Mit akar Soros? című könyve. A könyvhöz Porter két interjút is készített a milliárdossal, amely interjúk során megfigyeléseit is rögzítette:

„Sorost tényleg nem könnyű szeretni. Hideg, magával törődik, nem teremt valódi kapcsolatot beszélgetés közben. Valójában nem is beszélget, hanem prédikál, kinyilatkoztat. Ez nem rossz, ha az ember épp könyvet ír róla, hiszen sok anyagot szolgáltat, amit fel lehet használni. De beszélgetőtársként… Nem kellemes. Ettől függetlenül rengeteg izgalmas dolgot tett.”

Clara, a vörös divatdiktátor

Ha már beszédes sorsok: úgy tűnik, Magyarországnak is volt Coco Chanelhez hasonlatos divatkirálynője – már ami a politikában való „eligazodás” képességét illeti. A divattervező Rotschild Kláráról szól a Nemzeti múzeum új kiállítása, ennek apropóján idézi fel az Index cikke „Clara” élettörténetét:

„Semmi nem állhatott az útjába: sem családi tragédiák, sem a korabeli sajtóban tárgyalt botrányai, sem a zsidótörvények, sem a holokauszt, sem a világháború, sem a divatszalonok államosítása, de még összetűzése egy másik híres botrányhőssel, Gábor Zsazsával sem.”

Sokat költünk sportra, de ennek semmi látszata

Hiába ölt ezermilliárdokat a sportba a magyar kormányzat az elmúlt években, ennek nem csak a magyar foci eredményeit tekintve nincs semmi látszata, de en bloc, gazdasági hatása is alig észrevehető, például a foglalkoztatottsági statisztikákban. A G7 gazdasági hírportál adatokkal alátámasztott összefoglalója szerint ennek egyik oka, hogy

„[…] a kormány elsősorban a – néhányak kiváltságának számító – versenysport fejlesztésével képzelte el a sport stratégiai ágazattá alakítását, a jóval több embert foglalkoztató tömegsportra nem igazán költött.”

Gólemállam

Miért teljesen ellentétes a jogállamiság szellemével az, hogy egy új törvényjavaslat értelmében ezután az állami hivatalok, közhatalmi szervek is élhetnének alkotmányjogi panasszal? (Azaz ha egy polgár bírósági úton kikényszerítette igazát a hivatalokkal szemben, ezután, akárha élő ember lenne, a hivatal az alkotmánybíróság előtt vehetne elégtételt a neki nem tetsző ítélet miatt?) Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója ezt a riasztó jogszemléleti változást érzékelteti cikkében. Szerinte a törvény ezután nem az állampolgárt védené majd az állammal szemben, hanem éppen fordítva. Miközben az állam, mint valami Gólem, életre kel:

„A közigazgatási bíráskodás tehát a közhatalom jogi korlátainak érvényesítéséről szól a polgárok védelmében. A törvényjavaslat viszont olyan ítéletek megtámadhatóságát biztosítja, amelyek a polgárt részesítették védelemben a közhatalommal szemben.”

FILM

Örök tél

Mi más lehetne az aktuális filmajánló, mint az Örök tél. Amelyet most ingyen meg lehet nézni a Médiaklikk honlapján. (Aki esetleg lemaradt volna róla: Gera Marina nyerte e legjobb színésznő díját a nemzetközi Emmy-n a Szász Attila rendezte, Örök tél című film főszerepében nyújtott alakításáért.) Az Örök tél – Irén történetén keresztül – a II. világháborút követően a Szovjetunióba deportált több százezer magyarnak állít emléket. Egyben annak a kornak is, amikor a magyarok ki voltak szolgáltatva a szovjet és a magyar gólemállam kényének-kedvének.)

KÉP

Az utolsó mesélők

Legutóbb – november 25-én, a Szovjetunióba hurcoltak emléknapján – a Big Picture portál jelentette meg Bielik István fotóriporter már korábban több helyen is publikált képeit. Az utolsó mesélők a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj támogatásával készülő, egyre bővülő anyag: a munkatáborokba hurcolt magyar túlélőket mutatja be fotókon, valamint minitörténetekben. Máig velünk élő, ma már kilencven feletti nők és férfiak néznek vissza a képekről ránk. Messziről, ahogy a szavak is messziről érkeznek:

„Húsz lányt vittek el tőlünk a faluból és a húsz lányból még én élek egyedül. A férfiak sokkal gyöngébbek, mint a nők, azok nem bírnak annyit ki, mint egy nő. Munkába talán erősebbek, de úgy az élethez gyöngébbek… Mi, nők, többet bírunk, mi macskák vagyunk. A macska is sokat bír, de mi is sokat bírunk.”

PODCAST

Intercepted – Lendületben az iráni hírszerzők

Az elmúlt napok egyik nagy külpolitikai szenzációja az, hogy ezúttal nem az amerikai titkosszolgálatok egyikétől szivárogtattak ki nagy mennyiségű titkos dokumentumot, hanem az iránitól.

A The Intercept tényfeltáró hírportál – A New York Times-szal együttműködve – 700 oldalnyi anyagot dolgozott fel és hozott nyilvánosságra. Az anyagból legfőképpen az derül ki, hogy Irán igen hatékonyan használta ki befolyásszerzésre az Irak elleni (második) amerikai háborút követő éveket, és hogy mára Bagdad majdhogynem Teherán kliensállamává vált. Így Irak lerohanása az elmúlt száz év egyik legnagyobb nagyhatalmi buktájának minősíthető, hiszen az USA elképesztő mennyiségű pénzt költött el a hadműveletre és a megszállásra (ami nem mellesleg több százezer halálos áldozattal is járt) csak azért, hogy térségbeli legfőbb ellenségét ezzel helyzetbe hozza. A kiszivárogtatást az Index is feldolgozta részletes cikkben (Az Intercept eredeti cikksorozata itt található.)

Az Intercept pont úgy műveli a szakmát, ahogy én a független újságírást elképzelem. A kezdetektől olvasgatom, hiszen alapítószerkesztője és publicistája Glenn Greenwald – aki számos más oknyomozó munkája mellett az Edward Snowden által átadott dokumentumok feldolgozásának, megjelentetésének kulcsfigurája is volt – egyik kedvenc újságíróm.

Mindemellett az Interceptnek három profi podcastja is van. Az egyik ezek közül az Intercepted, amelynek november 20-i epizódjában (Moszadek szelleme: Az iráni táviratok, az amerikai birodalom és a történelem íve) a szivárogtatás ürügyén a műsorkészítők azt nézik meg, milyen történelmi-geopolitikai oka van annak, ahogy manapság az iráni szolgálatok a térségben tevékenykednek. Szuper összeállítás, amely egészen az ’53-as, CIA által szervezett puccstól napjainkig tekinti át az eseményeket – friss, eredeti nézőpontból. (Valamint érdekfeszítő interjú a témában egy Irán-szakértővel, Hooman Majd-dal.)

G7 Podcast – Mészáros Lőrinc értelme

Aki szeretne egy kicsit jobban képben lenni, miként épült és épül a magyar államkapitalista (szerintem államszocialista) rendszer, és hogyan próbálják elérni, hogy az állami pénzből felépített „nemzeti” tőkésektől soha ne lehessen már visszavenni a nekik átjátszott állami vagyont, azoknak érdemes meghallgatni a G7 Podcast új epizódját, amelyben a témába magukat mélyen beleásó újságírókkal – Bódis Andrással, Jandó Zoltánnal és Rényi Pál Dániellel – beszélget a műsorvezető, Kasnyik Márton.

Tóth Szabolcs Töhötöm
Tóth Szabolcs Töhötöm
Voltam riporter a Boston Globe-nál, országos napilap főszerkesztő-helyettese, hírportál vezetője, az írott sajtó fortélyairól pedig megírtam az Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvet (amiből sok helyen tanítják az újságírást Magyarországon). Ám rádiózni, sosem rádióztam – az első felvételek után még a saját hangomtól is megijedtem. Szóval ez az egész podkaszt dolog nekem is új volt. Kalandtúra, ahová veletek együtt indultam el.

Hírlevelek idősorrendben

Stósz hírlevél #006 – Szex, állatkert, Patyolat

CIKK Nem meglepetés a...

Stósz hírlevél #004 – Pató Pál és a mohácsi csata

CIKK Egyszülős család...

Stósz hírlevél #003 – Haditurizmus és klímakataszrófa

CIKK Menthetetlen a c...

Stósz hírlevél #001 – Bebetonozott NER, Salamov és a hétköznapi hősök

Ebben a hírlevélben az én stószomból ajánlok neked, kéthetente. Azokat a dolgokat szedem össze, amelyekre éppen ráakadtam és rákattantam.

Itt is követhetsz

1,534lájkolóTetszik
265követőKövetés
52követőKövetés

Legfrissebb podcastepizódok

Mi az a podcast?

Podcastot hallgatni buszon, autóban, főzés közben, konditeremben? Rém egyszerű! Útikalauz kezdőknek.


Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben kéthetente az én „stószomból” ajánlok neked:
Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Cikkek, könyvek, podcastok, hasznos eszközök – iratkozz fel itt, és máris kapod a Stószból  emailen a válogatott cuccokat.

Bővebben a hírlevélről.