STÓSZhírlevél

Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Az asztalomon álló stószból („stócból”) ajánlok neked cikkeket, könyveket, zenét, podcastot vagy filmeket.

Stósz hírlevél #035 – Keleten a helyzet

Hogy mi az a Stósz?

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben az én stószomból ajánlok neked: kéthetente exkluzív hírlevelet küldök ki, amelyben azokat a dolgokat szedem össze, amelyekre éppen ráakadtam és rákattantam. Vagyis amit érdekesnek, izgalmasnak és fontosnak gondolok. Tehát cikkeket, könyveket, filmeket, podcastokat, zenéket vagy éppen hasznos cuccokat, eszközöket ajánlok. (És emellett emailértesítést küldök arról is, ha új podcastepizód jelent meg Az élet, meg mindenen.)

Iratkozz fel az itt látható űrlap kitöltésével, hogy megkapd a hírlevelet!

Hírlevél feliratkozás:

A feliratkozás megerősítéséhez emailt küldünk a megadott címre. A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz a kiküldött levelekben található linkkel.

Ukrajna és az orosz gőzhenger

Mi zajlik most az orosz-ukrán határon? Miért gondolhatja Moszkva úgy, hogy ha le akarja rohanni szomszédját, annak most van itt az ideje, és nem késlekedhet? Milyen megfontolások és milyen fegyveres erők állnak Oroszország lépései mögött?

Ha valaki gyorsan képbe akar kerülni ezzel a hidegháborút idéző konfliktussal kapcsolatban, annak jó szívvel ajánlom a Válasz Online podcastjának legújabb adását, amelyben a műsorvezetők ezeket a kérdéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársával, Rácz András Oroszország-szakértővel vitatják meg.

A számok a konfliktus mögött

Ha valaki nem annyira gyorsan szeretne képbe kerülni, és olvas angolul, annak pedig Adam Tooze brit történész januári elemzésére hívnám fel a figyelmét (Tooze-t a világ legbefolyásosabb gondolkozói között tartják számon, könyvei a válságokat előidéző vagy azok mögötti gazdasági folyamatokat kutatják). Amely elemzés azt mutatja be (sok grafikonnal színesítve), milyen számok, gazdasági adatok vannak az orosz készülődés mögött (és így a konfliktus is sokkal érthetőbbé válik, mintha csak annak retorikai vagy katonai vonatkozásait vizsgálnánk).

Ízelítőül talán elég annyi: az orosz költségvetés ma már csupán 44 dolláros olajárnál egyensúlyban van, Oroszország az energiaárak emelkedésével a világ egyik legnagyobb devizatartalékát halmozta fel (ami azt is jelenti, hogy mára viszonylag nagy megrázkódtatások nélkül képes kezelni a nyugati gazdasági szankciókat), az elmúlt évtizedben pedig ugyanezen energiapiaci fejlemények miatt jelentős összegeket tudott fordítani hadserege korszerűsítésére és a társadalmi stabilitás megteremtésére (ezzel szemben az ukrán gazdasági helyzet folyamatosan katasztrófális). Nem beszélve Amerika súlyos belső feszültségeiről, valamint a Moszkva számára előnyös geopolitikai helyzetről (pl. kínai-amerikai versengés).

A konklúzió nem túl vidám: ha ebből katonai konfliktus lesz, az elsősorban az Egyesült Államok hosszú távú stratégiájának katasztrófáját jelenti majd.

Kapcsolódó podcastepizód

A haditudósító eközben már a helyszínről tudósít. Például Jászberényi Sándor (riportja Ukrajnából itt olvasható). Vele korábban készült egy beszélgetés Az élet meg minden podcaston is:

Hírek kicsit közelebbről

Az alábbiakból talán kiderül, hogy nemcsak a nemzetközi helyzet fokozódott, hanem a műsor háza táján is meglehetősen sűrű volt az elmúlt pár hét.

1%-os felajánlások a podcastnak

A podcast elsősorban a Patreonon gyűjtött támogatásokból (ha még nem lennél patrónus, ide kell szaladni, hogy azzá válj) és a szponzorációs bevételekből él, működik, épül-szépül, de most megnyílt egy harmadik lehetőség is arra, hogy kedvenc műsorod anyagi helyzetén és a podcaster (ez én lennék) hangulatán javíts.

Tehát újdonság, hogy az idei évtől segítheted Az élet meg minden podcastot az adód egy százalékával is. Jobban mondva egyszerre támogathatod így a podcastot és a műsor stratégiai partnerét a Válasz Online-t. Hogy miként teheted ezt meg, arról itt olvashatsz részletes útmutatót.

Új munkatárs

Jelentem, a podcastot immár nem teljesen egyedül, hanem legalább másfelen készítem/készítjük. A fedélzetre érkezett ugyanis – egyelőre amolyan „félállásban” – egy nagy tudású és több évtizedes újságírói múlttal rendelkező szakember, aki január elejétől az interjúkra való felékszülésben segít nekem (ld. még „researcher” és adásszerkesztő), valamint fokozatosan vesz majd tőlem át kiadói feladatokat is (a neve nem titok, majd februárban megjelenik az impresszumban is).

Új logó és podcast borítókép

Vettem egy nagy levegőt, és decemberben elkészült a podcast új logója és új borítóképe.

Az eredményért csak engem lehet majd utálni. Mind a kettőt ugyanis szerény személyem tervezte és rajzolta meg, miután hónapok alatt sem sikerült olyan grafikust találni, akivel egy hullámhosszra tudtam volna kerülni ebben az ügyben (ilyenkor mindig felmerülhet, hogy velem van a baj).

Mindez már régen esedékes volt, tekintve hogy a korábbi logót és borítóképet a 2018-as induláskor is ideiglenesnek szántam. Aztán úgy maradt (előfordul az ilyesmi az élet más területein is).

Akinek esetleg nem jelenne meg itt a hírlevélben a blokk tetején az új borítókép, az megcsodálhatja a honlapon, például itt (mert hogy lehetnek olyanok, akik az Apple Podcastson és a Spotify-on vagy más podcastlejátszókban Az élet meg mindent a régi borítóképpel keresik, és az új kép alapján nem azonosítják elspőre a listában kedvenc műsorukat).

Eltűnik a címből a varázsvessző

Nem, nem a rejtett földalatti vízfolyásokat jelző mágikus eszközről van szó, nem is saját férfiasságomról. Inkább arról, hogy az új logóra való áttérés után lassan a műsor nevéből is ki fog kopni az a vessző, amit nagyon sok hallgató eleve nem értett, miért van ott.

Az eredeti elképzelés szerint egy kihagyást jelenített volna meg („Az élet, a világmindenség meg minden”), de a poén (utólag belátom, nem volt valami erős poén) nem ment át.

Ráadásul a címben lévő vessző az internetes kereséseknél is gondot okoz (sok keresőmotor logikai AND operátorként értelmezi – tanulság: soha ne tegyél szájt elnevezésébe vesszőt, soha!), így eggyel több ok ez arra, hogy megvalósítsam az év magyar helyesírási reformját, és eltüntessem onnan ezt a kis csalafintaságot.

Szóval, ahogy a kortesguruk és vállalati szövegírók mondják ilyenkor: lezárul egy korszak. Az még egy kis idő azonban, amíg a vessző nélküli írásmód nálam is mindenhol egységesül – annál is inkább, mert most észszerűbbnek tűnik a jövő hét elején megjelenő új epizódon szorgoskodni.

És még szolgáltatót is váltott a podcast

Ha mindez nem lenne elég, a podcast december közepén új szolgáltatóhoz költözött. Aki esetleg december folyamán azt tapasztalta, hogy a lejátszójában eltűntek, majd ismét megjelentek Az élet meg minden podcastepizódok (egy vagy több vagy az összes), még ne adja el/ne dobja ki a telefonját: a hiba nem az ő készülékében volt.

Szóval a Simplecasthoz költöztettem a műsort, de mindez csak a podcast technikai hátterét érinti (kábé úgy kell elképzelni, mint amikor valaki telefonszolgáltatót vált). Amúgy semmi nem változott, nem vásárolt fel a Bill Gates, és a jövőben is független podcasterként készítem majd Az élet meg mindent.

A költöztetés egyik kevésbé fontos következménye, hogy a műsor honlapján (ha néha elkeverednétek oda a Spotify-ból vagy az Apple Podcastsból —> https://azeletmegminden.hu/ ) az epizódokhoz tartozó posztokba, új, könnyebben használható és mutatósabb lejátszó került. Amellyel egyébként, ha tetszik az epizód, ti is meg tudtok osztani rövid részeket a Facebookon a hangfájlból (ld. a lejátszóban a „recast” funkciót).

A másik fontos következmény, hogy a hirdetéseket/hirdetőket kiszolgáló rendszer sokkal profibbá vált, de ez meg mondjuk inkább azokat érinti, akik a műsorban szponzorként szeretnének majd megjelenni.

Számok az elmúlt évből

Mivel beköszöntött az érvértékelő beszédek ideje, én most csak nagyon röviden foglalnám össze a 2021-es esztendőt.

Összes letöltések száma 2021-ben a podcaston:

537.564;

Havi letöltések száma 2021 folyamán:

40.000–50.000;

Epizódok száma:

többnyire (szeretjük ezt a szót) havonta 1 + 1 (egy „normál” adás plusz egy EXTRA a támogatóknak a Patreonon, a letöltések számában ez utóbbiak nem szerepelnek, csak a nyilvános adás);

Ahogy szokták mondani nálamnál bölcsebbek: köszi a halakat!

A katalógusok kora

Azt hittem, a korral jár, hogy egyre inkább csak régebbi zenét hallok, érzékelek magam körül. Kiderült, ez nem így van, valami tényleg megváltozott.

Ted Gioia zenekritikus, zenetörténész hírlevelében olvastam egy megdöbbentő számot: az MRC Data (a zeneiparnak adatokat és elemzéseket nyújtó amerikai szolgáltató) szerint a régi dalok mára az amerikai zenepiac 70 százalékáért felelősek, miközben az új dalok részesedése folyamatosan csökken. Mi több: a zenei piac növekedését ma már kizárólag a régi dalok adják.

Gioia sommás ítélete:

„A történelem során soha nem volt a toplistákra kerülő új daloknak ennyire csekély kulturális hatása.”

Rosszabbak lennének az új slágerek a régi nótáknál? Nem erről van szó. A jelenség legfőbb okai – a pandémia mellett – az algoritmusok.

  • Egyrészt a dalokat játszó rádióadók szerkesztőinek fejében lévő algoritmusok: a kereskedelmi rádiók nem kockáztatnak, és olyan dalokat játszanak, amelyek megfelelnek a piacot uraló formuláknak, ám ezek a formulák évtizedek óta nem változtak szinte semmit.
  • Másrészt a streaming platformok (pl. Spotify) algoritmusai, amelyek tulajdonképpen visszacsatolási spirált jelentenek (feedback loop), vagyis az általunk korábban hallgatott számok alapján ajánlanak nekünk további, főként régebbi dalokat.

A hatást „súlyosbítja”, hogy a gépi algoritmusoknak fontos eleme a „social proof”, vagyis ezek a rendszerek jó eséllyel korábbi és már népszerű dalokat, alkotásokat fognak ajánlani, így megint csak megnehezítve az új (még kevésbé ismert) művek bekerülését az ajánlóba.

Persze ez a jelenség értelemszerűen nem csak a zeneiparban, hanem a filmiparban is egyre erősebb (ld. a lekérhető tartalmakat kínáló Netflix és egyéb streaming szolgáltatók).

Szóval ide vezet, ha azonnal tonnányi régebbi filmből és zenéből válogathatunk (ez ugye a hagyományos tévénél és rádiónál nem volt lehetőség, a műsoridő ennek korlátokat szabott, az a struktúra alapvetően az újdonságokra épített, a régiek meg többnyire dobozban szunnyadtak). Vagyis a régi most sokkal nagyobb versenyt támaszt az újnak.

Nem csoda, hogy iszonyatos pénz megy most a különféle zenei és egyéb katalógusok felvásárlására, bővítésére. Hogy milyen aranyláz dúl ezen a piacon, azt jól szemlélteti a 24.hu-n a hónap elején publikált cikk. A jogtulajdonosok pedig még a zenészek halálakor is nagyot szakíthatnak – legalábbis ez derül ki a G7 összefoglalójából.

Kapcsolódó podcastepizód

Régi és új zenékről, zenepiacról ebben az epizódban is sok szó esett:

Egy hírlevél, amely intézménnyé vált

Török András hírlevele, a Vademecum (feliratkozni NEM ezen a linken tudsz, hanem majd a másikon, amit ebben a blokkban megadok), már régóta a „bakancslistámon” volt. Mármint azon, amelyen a Stószban ajánlandó dolgokat gyűjtögetem. Mert hogy a Vademecum kultúra és közélet témákban az egyik legolvasottabb magyar hírlevél, és igencsak míves, sokoldalú tartalommal jelentkezik hétről-hétre (ezen a héten már a 832. számnál tartott).

Persze most önös érdekből is írok róla, hiszen a Vademecum egyik januári száma (nos, ezen a linken találsz lehetőséget a feliratkozásra) írt Az élet meg minden podcastról is. Például a Sinyával készült epizódról ezt jegyezte meg:

„A budapesti biciklis forradalom egyik központi alakja, és mint hallhatjuk, egy magát önkritikusan szemlélő verbális zseni.”

Kapcsolódó podcastepizód

Ha még nem hallgattad volna meg, erről az epizódról van szó:

Líra könyvajánló

Milyen lehet az, amikor valakit ártatlanul ítélnek el Magyarországon, és így tölt börtönben hosszú éveket? És miért történhet ez meg?

Erről a kafkai helyzetről szól Janecskó Katalin munkája, az Ártatlanul elítélve.

Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen könyv megírása nem az első sor begépelésével kezdődik: ehhez már ezt megelőzően is rengeteg munka, sok-sok interjú, még több utánajárás szükségeltetik. Márpedig a Telex riportere a tényfeltáró újságírás legjobb hagyományait követve írta meg könyvét, amely érdekfeszítő stílusban, ám mégis a tényekhez szigorúan ragaszkodva, konkrét eseteken keresztül mutatja be, miként lehetséges az, hogy egy eljárás során az igazságszolgáltatásban egy vagy több szereplő is hibázik, és ennek következtében születik súlyos ítélet. (Ezek között az esetek között vannak közismert ügyek is, de olyanok is, amelyekről soha nem jelent meg tudósítás a magyar sajtóban.)

Hibázni persze emberi dolog, ezért az ilyen tévedések, rossz ítéletek sajnos teljesen sosem küszöbölhetők ki a rendszerből. Ám mivel az életnek ez az a területe, ahol minden tévedés könnyen válhat végzetessé, fontos, hogy ez a könyv arra is rámutat, hogyan lehetne a rendszeren úgy javítani, hogy az csökkentse az ilyen hibák lehetőségét.

Hogy legközelebb több esély legyen felismerni egy-egy ügy buktatóját.

Tóth Szabolcs Töhötöm
Tóth Szabolcs Töhötöm
Voltam riporter a Boston Globe-nál, országos napilap főszerkesztő-helyettese, hírportál vezetője, az írott sajtó fortélyairól pedig megírtam az Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvet (amiből sok helyen tanítják az újságírást Magyarországon). Ám rádiózni sosem rádióztam – az első felvételek után még a saját hangomtól is megijedtem. Szóval ez az egész podkaszt dolog nekem is új volt. Kalandtúra, ahová veletek együtt indultam el.

Hírlevelek idősorrendben

Itt is követhetsz

10,547követőTetszik
1,823követőKövetés
274követőKövetés

Legfrissebb podcastepizódok

Mi az a podcast?

Podcastot hallgatni buszon, autóban, főzés közben, konditeremben? Rém egyszerű! Útikalauz kezdőknek.

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben kéthetente az én „stószomból” ajánlok neked:
Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Cikkek, könyvek, podcastok, hasznos eszközök – iratkozz fel itt, és máris kapod a Stószból  emailen a válogatott cuccokat.

Bővebben a hírlevélről.