Nagyepizód
#0412 óra 7 perc

A játék, ami örökké tart

Vendég:

Pop, zene satöbbi.

Szűcs Krisztián
Szűcs KrisztiánFotó: Erdélyi Gábor

Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra.

A zene mellett a zen.

Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi együtteseiről és új szólókarrierjéről, valamint arról, hogy – 47 évesen – apa lett.

Fejezetek

A fejezetek előtti időpontokra kattintva a lejátszó az adott részhez ugrik. A műsorba illesztett hirdetések miatt a megadott időkódok pár másodperccel eltérhetnek.

  1. A Heaven Street Seven első albuma, ami kazettán, magánkiadásban jelent meg. A németországi stúdiómunkák és a felvétel a női zuhanyzóban. A híres “Bathroom tapes” és a házi “reverberation room”.
  2. Miért angolul énekelt az együttes az első két albumon? Az eltűnt első videoklip története.
  3. Zenetévék Magyarországon és a világon a kilencvenes évek közepén. Zenekari önmenedzselés és imidzsépítés akkor és most. A látvány erősödő szerepe a zene mellett a 80-as évek óta.
  4. A Wallflower és videoklipje a második lemezről. A Heaven Up Here és eltűnt videoklipje az első lemezről.
  5. A Wallflower az angol MTV-n. A második klipnél tartottunk, amit ezek szerint viszont már játszottak a televíziók. Az első komoly kiadó a zenekar mögött, a második lemez: a Goal.
  6. Szűcs Krisztián Beatles válogatás kazettája, amit gyerekkorában édesanyjától kapott, mint meghatározó hatás és inspiráció. Az első dalszerzői szárnypróbálgatások.
  7. A kazetta-válogatás(és bakelit lemez): a számok fix sorrendje, amit a zenemegosztók szétziláltak: a zeneszám leválása az albumról. Ennek sajtóanalógiája: a cikk önálló élete online az újságtól függetlenül. A Budapest Bár “projekt”.
  8. Mikor vált a Heaven Street Seven profi zenekarrá? Olyanná, amivel a tagok már pénzt is kerestek? Esztergomi évek: a Vitéz János Tanítóképző, mint meghatározó élmény. Szűcs Krisztián földrajzi érdeklődése, a vonzalma a térképekhez. Képzeletbeli országok képzeletbeli adatai.
  9. A zenekar alakulgatása a főiskolán. Első szárnypróbálgatások. “Alternatív” zenekar volt-e a Heaven Street Seven? Jelent-e ez a szó valamit? Hogyan fér össze a brit pop és a kuplék világa Szűcs Krisztiánnál? A Dél-Amerika című szám.
  10. A sztár, az alkotó és a közvetlen környezet, rokonság viszonya ehhez. Nem zavaró-e ha felismernek az utcán? Hogyan lehet együtt élni ezzel?
  11. Miért váltott a Heaven Street Seven angolról magyarra. Az angolul vagy magyarul dilemmája. A nemzetközi zeneipar, a védett nemzeti piacok, és a külföldön való érvényesülés nehézségei. Hogyan csinálják a svédek? És a finnek? Állami segítség és könnyűzene. A K-pop.
  12. A szövegírás nehézségei. A Heaven Street Seven dalok, amiket Krisztián már utál.
  13. Szűcs Krisztián és a zen buddhizmus. Hogyan fér össze az egót előtérbe helyező “popszakma” a buddhizmussal?
  14. Tömegek, akik azt tervezik, azt tervezték, hogy nem térnek vissza munkahelyükre a járvány után. A pandémia adta lehetőség a megújulásra, akár a zenei világban is. Munka, kényszermunka vagy hivatás? Munka “a munka világán” kívül. Volt-e Szűcs Krisztiánban gyomorgörcs, hogy miből fog megélni?
  15. Gyermekvállalás 47 évesen. Egy váratlanul érkező tervezett gyerek.
  16. Reflexió korábbi mondatokra: a 2015-ös nehéz esztendő, meghozta-e az útkeresés az eredményt azóta?
  17. Mit jelentett a zeneipart fokozottan sújtó pandémia miatti kényszerpihenő Szűcs Krisztiánnak? Volt-e kényszerpihenő egyáltalán? Színházi zeneírás: a Rejtő-projekt.
  18. Egy soha meg nem jelent Cseh Tamás anyag feldolgozása a szövegíró CSengey Dénes fiával és Beck Zoltánnal.
  19. Vissza az időben: pár fontosabb mozzanat, sláger a Heaven Street Seven történetéből a banda 2015-ös megszűnéséig. A Krézi srác és a Nem elég című slágerek története.
  20. Miből lesz a sláger? Lehet-e ezt előre tervezni? Mi van meg előbb Szűcs krisztián fejében: a zene vagy a szöveg?
  21. A Szálinger Balázzsal létrehozott Szücsinger. Szűcs Krisztián egyéb projektjei: a Rühös Foxi és a Naza.
  22. Magyarországon egy zenésznek (a megélhetéshez) kell vagy csak alkati kérdés ennyi minden projektben benne lennie?
  23. A zenélés “videókényszere” a Youtube korában. A közösségi média, a Spotify és a zeneipar. Szűcs Krisztián szólókarrierje a Szűcs.
  24. A popzene identitásképző vagy valóságteremtő ereje, szerepe. A zene alapján elképzelt (virtuális) világ. A Walkman korától napjainkig. A “zenedrog”.
  25. A popzene, ami arról szól, aki éppen nincs ott. Pedig lehet, szólhatna másról is.
  26. A Nem elég című szám videoklipje. A rockzene, a popzene és a drog, a pszichedelikumok világa. Hogyan úszta meg Szűcs Krisztián az ebben való eltévelyedést.
  27. A meditáció, mint a magunkkal való kapcsolódás intenzívebb módja. A meditáció mint belső nagytakarítás.

Műsorjegyzetek

Szűcs Krisztián említett zenekarai, „projektjei”, dalai

Legutóbbiak

Számok, együttesek

(Az adásba beszerkesztett dalrészletek a szerző engedélyével és a jogkezelő szervezetekkel kötött megállapodás szerint hangzanak el a műsorban.)

Munka, járvány, zen buddhizmus, Youtube

Menekülés a „munka világából”

Az interjúban említettem egy felmérést, hogy megdöbbentően sokan nem kívánnak a járvány után visszatérni munkahelyükre. Az itt idézett adatok szerint a ma a munkaerő többségét kitevő „milleniális” és Z-generáció esetében a megkérdezettek 90 százaléka nyilvánította ki, hogy nem szeretne teljes munkaidős állásába visszatérni.

A témában rengeteg cikket lehetne idézni, álljon itt egy frissebb: Pár napja a New York Times-ban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász elemezte a jelenséget, megállapítván, hogy itt most sokkal többről van szó, mint az újrainduló gazdaság munkaerő-nehézségeiről: sokan tényleg nem akarnak visszatérni munkahelyeikre.

Youtube és algoritmusa

A Youtube radikalizáló hatása – az ajánló algoritmus egyre radikálisabb (nézettebb, nagyobb vitát kiváltó) tartalmakat dob fel a nézőknek egy témában – évek óta vitatott állítás. A jelenséget anno sokan tárgyalták, pl. ez a New York Times cikk is.

Az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott az a tanulmány, ami ezt cáfolja (nézetem szerint viszont ez a vizsgálat nem a lényegre koncentrál, miszerint egy ilyen ajánlórendszer egy adott politikai táboron belül képes eltolni az ún. Overton-ablakot, azaz hogy mi elfogadható és mi elfogadhatatlan nézet.)

Zen buddhizmus

Aki Zen buddhista koanokat szeretne olvasgatni, megteheti online például itt.

Említett könyvek

*Líra könyvajánló *Az epizód végén futó könyvajánló új részében ezúttal Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek - Az ókortól napjainkig című kötetét ajánlom.

Filmek

Egyéb kultúrtörténet

Említett alkotótársak

Kapcsolódó podcastepizód

Szálinger Balázzsal, a Szücsinger másik tagjával Az élet, meg minden podcaston is megjelent már beszélgetés:

Említett zenekari tagok

További említettek

Említett együttesek és dalaik

Film, színház, irodalom