A Facebookon jött szembe velem egy (Mashable-)videó, amelyben gyümölcsszedő, gyomláló és a földeken mindenféle más munkát végző robotok szorgoskodtak. A macskás videókkal szemben ezek a gépek némi kutakodásra ösztökéltek (hangsúlyozom: abszolút laikusként).
Forradalmi hangulat
Nos, a felvételek a Sydney-i Egyetem robotikai intézetének fejlesztéseit mutatják. És mint kiderült, egy most zajló világforradalom jellemző képei (amely nagyobb horderejű változást sejtet, mint az önvezető autók technológiája). Tovább böngészgetve a témában pár friss cikkbe botlottam:
- az Európai Bizottság innovációs magazinjának decemberi cikke szerint az európai gazdaságokban is „küszöbön áll a robot forradalom”.
- az amerikai Fortune februárban egyenesen azt írta, hogy ez a „mezőgazdsági forradalom” éhínség helyett a bőség évtizedeit ígéri az emberiségnek.
- a befektetőket célzó ImpactInvestor márciusi cikke szerint 2050-ig várhatóan 20-30 billió (nem elírás) dollárnyi befektetés érkezik az ágazatba, és ez elvezet majd az automatizált élelmiszertermeléshez.
Miért annyira fontos ez?
Mert a világ növekvő népességének élelmezése a hatvanas években lezajlott első „zöld forradalom” eszköztárával (műtrágyák, gyomirtók stb.) nem tűnik megoldhatónak.
Adam Tooze gazdaságtörténész Chartbook című hírlevelében épp a héten írt arról, hogy 2050-re várhatóan 30 százalékkal ugrik meg a világ rizsfogyasztása. Ám a rizstermelés évek óta stagnál, így az igények kielégítéséhez egy „még zöldebb forradalomra” lenne szükség.
Magyarország kimarad és lemarad?
Ez a technológiai váltás tehát le fog zajlani, bár Magyarországon nagy kérdés, hogyan. Az Mfor múlt heti, a mezőgazdasági robotforradalomról szóló beszámolója szerint
- száz-százhúsz ezer ember hiányzik a magyar mezőgazdaságból
- ám a tőkehiányos, válságról válságra bukdácsoló magyar agráriumban „kevesen kockáztatják meg, hogy átállnak a bangladesi napszámosokról a robotizált gépekre, így lemaradnak az uniós versenyben […]”
