Nagyepizód
#0742 óra 30 perc

Mérgező bóvligyárak, fertőző zombiközlemények

Vendég:
Szabó Csabakutatóorvos, farmakológus

A tudományos hitelesség válsága és az elpazarolt orvostudomány.

Szabó Csaba
Szabó CsabaFotó: Stéphane Schmutz / Fribourgi Egyetem

Mi az a reprodukálhatósági krízis, és miért súlyos válságtünet a tudomány világában? Hogyan segíti elő a tudományfinanszírozás és a szakfolyóiratok rendszere a hibás vagy kifejezetten kamu tanulmányok tömegének megjelenését, és miért mérgező ez a szó elvont és szó szerinti értelmében is?

Ebben az epizódban a Svájcban dolgozó, neves orvoskutatóval, Szabó Csabával beszélgetek a tudományt aláásó bóvligyárakról, „adatmasszírozásokról”, csúsztatásokról és csalásokról, az opioidválság kialakulásáról, gyanús csodaszerekről és gyógyító mérgekről, az életről meg mindenről.

Fejezetek

A fejezetek előtti időpontokra kattintva a lejátszó az adott részhez ugrik. A műsorba illesztett hirdetések miatt a megadott időkódok pár másodperccel eltérhetnek.

  1. Elpazarolt orvostudomány – Szabó Csaba könyve. Reprodukálhatósági válság. Meg lehet-e bízni az orvosbiológiai szakirodalomban?
  2. Homeopátia, avagy van-e a víznek memóriája?
  3. Az újságírók felelőssége. A táplálkozástudomány irányváltásai. Resveratrol, szabadgyökök, antioxidánsok.
  4. A nitrogén-monoxid, a szén-monoxid, a kén-hidrogén és a cián szerepe az emberi szervezetben. A Down-szindróma és a kén-hidrogén.
  5. Hány év alatt lesz egy ötletből a patikában kapható gyógyszer? A befektetők és a gyógyszerkutatás. Miért írta meg ezt a könyvet Szabó Csaba?
  6. Mi igaz és mi nem? A hype, az újságírók és a PR hatása a rendszerre.
  7. Szent-Györgyi Albert és a 4000 milligramm C-vitamin. Milyen vitaminokat szed Szabó Csaba? Mire jó az aszpirin?
  8. Mi visz rá kutatókat arra, hogy szépítsenek az adatokon? Hogyan működik a tudományos pályázati rendszer, és mik ennek a következményei? Hogyan hat ez a tanulmányok minőségére? Folyóiratdömping, publikációs kényszer.
  9. Miért nem költözött végleg haza Szabó Csaba 2005-ben? Mit jelent akadémikusnak lenni Magyarországon?
  10. Lehet-e javítani a tudományos pályázati és publikációs rendszeren? Hamis adatok, áltanulmányok és a mesterséges intelligencia. Merre tart a jövő?
  11. A szakma reakciója. A tudományos detektívek. Kinek a felelőssége megváltoztatni a jelenlegi rendszert?
  12. Az opioid-krízis Amerikában.
  13. Kell-e félni a perektől a könyv kapcsán? Szabó Csaba és a jazz. Költözés Amerikából Svájcba. Szabó Csaba gyermekei.
  14. Mi a megoldás? Hogyan lehetne elmozdulni a reprodukálhatóság irányába a kutatásban? Néhány szó a jövőről.

Műsorjegyzetek

Szabó Csaba

Említett interjúk, beszélgetések, cikkek:

Említett kutatók, tudósok

Rossz publikációkat feltáró kutatók, bloggerek, website-ok

  • Leonid Schneider, a For Better Science blog szerzője
  • Elisabeth Bik és hibavadászattal foglalkozó Twitter-profilja, valamint az aktív közreműködésével megjelenő Retraction Watch
  • James Randi bűvész, illuzionista, aki pénzt ajánlott paranormális jelenségekről szóló információkért, de haláláig nem akadt egy sem, amiért fizethetett volna.
  • PubPeer – nonprofit alapítványként üzemelő online kiadvány, amely a megjelent publikációk hibáit, esetleges csalásait vizsgálja
  • Retraction Watch – visszavont publikációk gyűjtőhelye
  • John Ioannidis, aki 2005-ös esszéjében (Why Most Published Research Findings Are False) azt állította, hogy a megjelent orvosbiológiai közlemények igen nagy száma, ha nem a többsége olyan eredményeket tartalmaz, amit nem lehet megismételni. (Érdekesség, hogy a Covid-19 járvány idején Ioannidis maga is kritika tárgya lett a tudományos világban vitatott kijelentései miatt.)
  • az említett, témába vágó, áprilisban kezdődő oxfordi esemény

Visszaélések, manipulációk, visszavont publikációk kapcsán említett kutatók

További említett kutatók (NEM negatív kontextusban)

Említett betegségek

Jelenségek, fogalmak

Említett intézmények