Akár 2025 eddigi legjobb újságcímére is pályázhatna a G7 cikke, amelyből így rögtön megtudhatjuk, hogy Pár dolog kezd eltűnni a magyar vendéglátásból, például a vendég, a pénztárcája és a szakács. Az írásból aztán kiderül, hogy bár az utóbbi 1-2 évben vált feltűnővé, hogy a nagyobb városokban sorra zárnak be a meghatározónak számító vendéglátóhelyek, ez a folyamat valójában régebb óta tart:
2013 és 2024 között 25 százalékkal csökkent a számuk Budapesten, és tavaly először nyolcezer alá esett. Az éttermek száma szintén 25 százalékkal, 7095-ről 5339-re csökkent ebben a tizenegy évben […].
Azt persze sejtem, hogy sok olvasónak (én is közéjük tartozom) nem ez a legfontosabb problémája most, ám emlékszem arra, hogy vagy 20-25 évvel ezelőtt a magyar gasztro- (és borkultúra) feltámasztása, megújítása vagy megteremtése „polgári”, hovatovább össznemzeti ügynek, politikai programnak számított. Valami olyasminek, ami fokmérője lehet a közízlés fejlődésének és a középosztály gyarapodásának. Ez már úgymond történelem.
🎧Kapcsolódó podcastepizódok
Ennek a podcastnak második adása volt (2018-ban – hogy repül az idő) a Molnár B. Tamással készült epizód. A 2000-es évek elején ő és felesége, Bittera Dóra kulcsfigurái voltak (illetve továbbra is azok) az imént említett megújítási kísérletnek.
