Az élet meg minden podcastot ingyen hallgathatod. Nélküled mégsem születhet új epizód: Támogasd a műsort!

Pár gondolat lábakról, szárnyakról és a podcast jövőjéről

-

Kurt Vonnegut azt mondta, az ember olykor úgy veti mélybe magát a szikláról, hogy csak útközben lefelé növeszt szárnyakat.

Én sem vagyok kivétel.

Amikor 2018-ban sok minden összedőlni látszott körülöttem, annak az évnek a nyarán elindítottam ezt a podcastot. Lelkesen magyarázgattam ismerőseimnek, mi is lesz ez az egész. Ám még újságíró kollegáim is csak a bolondoknak kijáró szánalommal néztek rám, hiszen Magyarországon a szakmabeliek többségének ekkoriban halvány lila gőze sem volt arról, mi az hogy „podcast”. Nemhogy a közönségnek.

Majd kiheveri, gondolták, és hát voltak pillanatok, amikor én is úgy éreztem, nem fognak kinőni azok a szárnyak.

Ám az ugrás utáni három évben nemcsak a magyar újságírók, hanem vagy 800 ezer magyar hallgató is megtanulta a podcast szó jelentését. Az élet, meg minden (így, a misztikus-felesleges vesszővel a cím közepén, amiről ebben az interjúban is beszéltem) pedig szárnyakat növesztett.

Bár van mítosz, amiben az ilyesminek nincs jó vége, azért elmondhatom: itt vagyok, repülök. Még akkor is, ha nem mindig tiszta az ég.

Repülök, azaz repülünk, kedves hallgatóim. Repülünk drága támogatóim. Kalandozunk az éterben.

Két lábon állni

Voltak tehát olykor bizonytalanságok bennem is, de abban a kezdetektől biztos voltam, hogy – amennyiben ezzel a műsorral nem untatlak halálra benneteket – mi lesz az a „sikeres üzleti modell” (ez majdnem olyan riasztó fordulat, mint a „megváltozott médiafogyasztási szokások”), amely a podcast létezését, fennmaradását és fejlesztését biztosítja majd.

Szóval. Szerettem volna, ha ennek a podcastnak két, úgymond „financiális” lába nő, lehetőleg úgy, hogy ne essek hasra bennük (ha már szárnyat növesztünk, miért ne tudnánk lábat is – ígérem, több testrész már nem fog ebben a dolgozatban kinőni): egy támogatói és egy üzleti-szponzorációs láb.

Mert hogy nem volt mögém álló bank, játszópénzt adó mecénás, apu, anyu, gazdag nagybácsi, életcélt kereső milliomos barátnő, Huffnágel Pista Amerikában, és pláne nem volt erre haveri-minisztériumi állami vagy párttámogatás. Viszont tőkére (pl. a fejlődéshez) és bevételre mégiscsak szükség van, ráadásul úgy, hogy tervezhető legyen a jövő. Akár évekre előre.

Úgyhogy muszájkapitalistaként kellett ennek a podcastnak az üzleti alapjait megteremtenem egy olyan országban, ahol még az úgymond uniós pályázatokon is csodálatos módon pár perc alatt kiürül a 100 milliárdos kassza.

Azt hiszem, a terv sikerült: a támogatók mellé idővel szponzorok is érkeztek, anélkül, hogy ehhez felemeltem volna a telefont.

És ha már sikerült e lábakat kinöveszteni, maradnék is ennél az üzleti modellnél. Hogy ezután se szóljon bele senki, mi legyen ebben a műsorban.

Röppályánk, amit ez kijelöl

A senki helyett hadd szóljak így most én pár szót azokhoz, akik a műsort a Patreonon támogatják (vagy csak tervezgetik, hogy támogatni fogják) önként, ha nem is mindig dalolva.

Szóval, ti vagytok az én kockázati tőkéseim, az én „angyalbefektetőim”: a szárnyak, amelyek kinőttek, a ti szárnyaitok is.

Ti vagytok, méghozzá egy olyan országban, ahol amúgy a kockázati tőke már nem találja meg a médiát, mert igen, ez túl kockázatos lenne. És ti vagytok azok, akik bíznak ennek az egésznek a jövőjében (ez lenne ennek a mecenatúrának a lényege, mint ahogy azt Jack Conte, a Patreon atyja megmondta volt) miközben a legtöbb szakmabeli húsz forintot sem tett volna a műsor sikerére.

Ráadásul arról a sokakat minden bizonnyal jobb kedvre derítő tényről is beszámolhatok, hogy a realizálódott bevétel nem konvertálódik ibizai nyaralásra, varázsporokra vagy kaszinóra, hanem – bár lehet, ez élhetetlenség – a pénzt a műsorra költöm.

Vagyis azon kívül, hogy kifizetem belőle mondjuk a villanyszámlám és a vacsorám (mert hogy már egyre inkább ebből élek), igyekszem ezt minél kevesebből megoldani, és a fennmaradó összeget arra fordítani, hogy a podcast az eredeti ígéreteknek megfelelően mind tartalmilag-technikailag, úgy is mint emberileg bővülhessen.

Jó-jó, de ha sem yachtozás, sem tiltott párttámogatás nem lesz ebből a pénzből, akkor mire kell az nekem?

Nos, az a bizonyos támogatói „láb” kijelöli a legfontosabb célokat:

  1. A műsor „legyen még sokáig”.
  2. A patrónusok kapjanak minél több plusz tartalmat, és úgy egészében fordítódjon több figyelem közösen épített kertjeink gondozására.

Mint ahogy a következő fejezetből látni fogjuk, ez a két maxima lesz az, ami történetünket (majdnem) láthatatlan erőként előre hajtja.

Az én szép kis hogyantovábbjaim

Tehát. Mivel egy ilyen minicégnél a kapacitások végesek, az a terv kristályosodott ki bennem az elmúlt hónapokban, hogy a „legyen epizód gyakrabban” imperatívuszt a támogatóknak elérhető (mind több) extratartalom jelentse. Vagyis a havonta egyszer jelentkező „nagyinterjúk” továbbra is maradnak ingyenesek, így ezeket mindenki hallgathatja a jövőben is a megszokott módon.

Akkor is, ha nem fizet egy petákot sem. Mert én minden hallgatónak nagyon örülök.

De fontos, hogy az idő előrehaladtával legyen egyre több extratartalom is a Patreonon. Olyan, ami nem csak egy ”köszönöm”. Extratartalom azoknak, akik annyira szívén viselik a podcast sorsát, hogy ezért hajlandóak a zsebükbe nyúlni.

Több extratartalom és közösségépítés. No jó, de hogyan?

Sok fejtörés után ebben a következőre jutottam: annak, hogy több és többféle extratartalom legyen, van két feltétele:

  1. Új munkatársak. Mert hogy a személyi állomány továbbra is én magam vagyok, és aki kicsit is jártas abban, hogyan készülnek akár Az élet, meg minden adásainál jóval rövidebb beszélgetős műsorok is (itt most nem a baráti társaságok podcastként rögzített beszélgetéseire gondolok – amelyek között persze szintén vannak nagyon is élvezhetők), az tudja, hogy ezeket több fős stáb rakja össze (riporter, technikai személyzet, researcher, adásszerkesztő, vágó stb.) Én évek óta egymagam vagyok a stáb (A Stáb), a felkészülésben sem segít szerkesztő, és emellett építem saját magam a honlapot, a podcast felületét a Patreonon, készítem a műsorjegyzeteket, a hírlevelet stb. – szünet nélkül, hiszen ennek a műsornak nincsenek évadjai, így három éve folyamatos a megjelenés. Szóval egyszemélyes üzemmódban ennyi fér bele: egy nagy adás havonta, az erre való alapos felkészülés, a logisztika, egy extraadás a Patreonon, a leirat menedzselése, olykor a portréfotózás, plusz a minden más, ami még ezernyi dolgot jelent (mivel én vagyok a például a hangmérnök is, tehát ha összeadnám, mennyi időt töltöttem ilyen tárgyú szakcikkek olvasásával, szoftverek, technikai eszközök leírásának böngészésével, rájöhetnék, miért maradt ki nálam az elmúlt években az a program, amit mások életnek neveznek). Vagyis kulcsfontosságú lesz a következő 6–8 hónapban az egyszemélyes stáb így-úgy többszemélyessé varázsolása.
  2. Technikai fejlesztések. Pl. videós tartalmakhoz, megbízhatóbb felvételi körülményekhez, miegyébhez. Ennek a fejlesztési folyamatnak a „végén” egy saját ministúdió felszerelése áll. Nem kell itt valami csilivili magán-tévéstúdióra gondolni. Inkább egy erre a célra dedikált szoba vagy baráti áron bérelt garzonlakás a cél. Amelyben megfelelő technikával és profibb körülmények között valósulhatnak meg a felvételek (hiszen – bár a hangminőségre mindig nagy figyelmet fordítottam – az egyre zsúfoltabb magyar podcastpiacon érdemes ezen a téren is mind jobbat nyújtani). Szóval, a cél egy ministúdió (áldozataimat nem mindig rángathatom a lakásomra fel), amelyben több felvétel és ez a több felvétel üzemszerűbben valósulhat meg. (Egy ilyen felvétel sokismeretlenes egyenlet, a saját megoldás hosszabb távon olcsóbb is, kiszámíthatóbb és nyugisabb is a stúdióbérletnél, ahol folyton ketyeg az óra. Az meg nem jó egy olyan podcastnál, amelynek az az egyik szlogenje, hogy „beszélgetések egy kicsit lassabban”.)

Talán a fentiekből érthető, hogy mindennek finanszírozásához miért van/lesz szükség mindkét bevételi forrásra: a támogatókra és az üzleti szponzorokra is (ez utóbbiaknál fontos szempont, hogy jelenlétük ne rontsa, hanem javítsa a műsor hitelét – ez a reklámozó érdeke is. Tehát itt a kevesebb több elve érvényesül, és ez így is marad.)

De mi is az a „mindennek”? A homályt oszlatandó a támogatóknak most közzéteszek erről egy részletes útitervet a Patreonon, hogy milyen új dolgokat tervezek a következő 12 hónapban. Konkrétan. Vállalva a veszélyt, hogy szurokba mártva és tollba forgatva vonszolnak ki Ninivéből, ha ezt nem sikerül megvalósítanom.

A többieknek addig is zavartalan vételt, kellemes légköri viszonyokat és jó podcasthallgatást kívánok! (Visszhall, visszhall az új epizódban a hónap végén.)


Ha esetleg tehát nem fogalmaztam volna világosan, a podcast támogatói a Patreonon közzétett bejegyzésben olvashatják ennek a posztnak a második felét, amelyben konkrét útitervet ismertetek a közeli és távolabbi jövőben várható új dolgokról.

Tóth Szabolcs Töhötöm
Tóth Szabolcs Töhötöm
Voltam riporter a Boston Globe-nál, országos napilap főszerkesztő-helyettese, hírportál vezetője, az írott sajtó fortélyairól pedig megírtam az Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvet (amiből sok helyen tanítják az újságírást Magyarországon). Ám rádiózni sosem rádióztam – az első felvételek után még a saját hangomtól is megijedtem. Szóval ez az egész podkaszt dolog nekem is új volt. Kalandtúra, ahová veletek együtt indultam el.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászólás  disqus-profillal.

Mi az a podcast?

Podcastot hallgatni buszon, autóban, főzés közben, konditeremben? Rém egyszerű! Útikalauz kezdőknek.

Hallgasd Az élet meg minden podcastot!

(Katt a képre a részletes feliratkozási útmutatóhoz!)

Legfrissebb podcastepizódok

Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok éppen? A STÓSZ hí­rlevélben az asztalomon álló stószból ajánlok neked cikkeket, könyveket, zenét, podcastot vagy filmeket. (Plusz: értesítést is az új epizódokról, a támogatók számára elérhető extra adásokról.)


A feliratkozás megerősítéséhez emailt küldünk a megadott címre. A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz a kiküldött levelekben található linkkel.

Kövess a Facebookon!

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben kéthetente az én „stószomból” ajánlok neked:
Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Cikkek, könyvek, podcastok, hasznos eszközök – iratkozz fel itt, és máris kapod a Stószból  emailen a válogatott cuccokat.

Bővebben a hírlevélről.