5G-vel támadnak a tudjukkik
Nem tudom, hogy több hetes karantén után hiányzik-e az életedből pár perces őrület. Ha igen, kattints a Válasz Online cikkére, amely a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket taglalja. Főszerepben Drábik János, Bill Gates mikrocsipje (a róla szóló dokumentumfilmet egyébként a múlt heti hírlevélben szemléztem), és természetesen az 5G, amellyel nyilvántartanak minket. De csak azután, hogy Bill Gates védőoltás ürügyén mikrocsipet juttatott a szervezetünkbe. Avagy az őrület univerzumában minden mindennel összefügg, mert „megnéztem a statisztikákat.”
Már 130 éve is az elektromosság volt a hibás
Az 5G-vel kapcsolatos konteók apropóján idézi fel az Index, hogy milyen elméletek kaptak szárnyra a XIX. század végén, amikor a közlekedésben zajló globális technológiai forradalom következményeként először jelentek meg igen gyorsan terjedő világjárványok. Talán nem meglepő, hogy abban az időben nem az 5G, hanem az akkor újnak számító elektromos hálózatok delejezték meg az emberek képzeletét, és egyesek az új technológiai vívmányról gondolták, hogy az közrejátszhat a járvány terjedésében.
Filozófuskirályok és virológuskirályok
Bár az Azonnalin megjelent interjú címe és bevezetője azt ígéri, hogy egy nagyon fontos, mostanság kialakuló vitáról ad majd áttekintést – nevezetesen arról, hogy nem engedte-e át túlságosan a gyeplőt, a döntést a járvány során a tanácstalan politika az egyébként egymással is vitatkozó virológusoknak (leegyszerűsítve: lehet, tényleg a svédeknek volt igazuk?), erről a témáról a cikkben pont kevesebb szó esik, viszont van a beszélgetésben pár elgondolkodtató megállapítás. Például arról, miért erősödött fel a modern korokban az összeesküvés-elméletek és az áltudományos magyarázatok iránti igény (ahogy talán az sem véletlen, hogy a populista politikai mozgalmak általában megpróbálják trónra emelni „a józan paraszti észt”). Ahogy Reinhard Mehring heidelbergi filozófus az interjúban fogalmaz:
„Sajnos a tudomány mindig ki volt téve a gúnynak. Ez már Szókratész előtt elkezdődött a matematikus és filozófus Talesszal: egy nő azon nevet, hogy Talesz felnéz a csillagokra, de közben meg beleesik egy gödörbe. A „józan paraszti ész”, ahogy azt szeretik hívni, sohasem kedvelte a speciális szakértői tudást. Itt a fejlődés ollójáról beszélhetünk: Minél gyorsabb a tudományos-technológiai fejlődés, annál inkább nő annak buta elutasítása és leértékelése, amit nem értünk, amit nem tudunk uralni.”
