Kezdjük ezt az új filmes rovatot egy olyan dokumentumfilmmel, amely három epizódjával azt ígéri, hogy beleláthatunk korunk egyik meghatározó üzletemberének (újabban filantrópjának) fejébe. A magyarul Minden, ami Bill Gates címen a Netflixen elérhető sorozatban tehát Bill Gates agyáról vagy inkább a világról alkotott elképzeléseiről van szó.
A rossz:
A film eléggé kesztyűs kézzel bánik Gates-szel, olyannyira, hogy néha az az érzésünk támadhat, mintha nem dokumentumfilmet, hanem a Gates-alapítvány PR-videóját látnánk. A portré egy része a „hogyan lehet valaki ennyire okos”, a „hogyan működhet valakinek az agya ennyire zseniálisan öntörvényűen” és a „hogyan olvashat valaki ennyi könyvet” témái körül forog, miközben bemutatja az alapítvány több nagy projektjét is. Mint például a harmadik világba szánt, működésére saját energiát előállító toalettet és vizesblokkot, a gyermekbénulás-járvány elleni oltásprogramot, valamint az atomerőművek új, az eddigieknél sokkal biztonságosabb változatának létrehozását célzó projektet. És hát ezeknek a témáknak a feldolgozása is olykor egy vállalati prospektusra emlékeztet. (Miközben annak a Bill Gatesnek a bemutatása elmarad, akinek megítélése, ha a Microsoft monopóliumáról van szó, már korántsem ilyen pozitív.)
A jó:
Mindennek ellenére a film valahogy mégis „működik”. Bill Gates tényleg olyan problémákra keresi a választ, amelyek bár fontosnak tűnnek, igazából csak azután azok, hogy valaki elkezdett már foglalkozni velük. Tehát a konkrét projektek apropóján egy olyan ember intellektuális kalandjait (is) láthatjuk, aki megteheti, hogy egész nap kis szatyrában könyveket hurcoljon ide-oda, elmélyedjen ebben-abban, majd a problémák feltérképezése és megértése után megpróbáljon megoldásokat találni erre-arra, és ennek érdekében sok-sok pénzt is odatenni. (Főként az utóbbi mozzanat nem mondható hétköznapinak.)
E kalandok bemutatása során sok okos ember, sok okos gondolat kerül elő, a néző pedig rácsodálkozhat arra, hogy akadnak történetek, ahol a nyers erőpolitika és haszonelvűség helyett a racionalitás, a problémamegoldás logikája kerül előtérbe. Persze az ötleteivel és pénzével világjobbító szuperhőst figyelve akaratlanul is elgondolkozunk azon: vajon ez a felvilágosodott buzgalom nem válhat-e valamiféle felülről jövő diktátummá? Amikor is a könyvtárban üldögélő géniusz próbálja meg újratervezni a tőle távol élő szegények tömegeinek életét.
Nekem pozitívum volt még a filmben a felség, Melinda Gates hangsúlyos szerepeltetése is. (Sokan mondják, ennek az okos asszonynak nagy szerepe volt abban, hogy a mágnás ma már kevésbé versenytársai ledózerolásával, mint inkább világjobbító terveivel foglalkozik.)
Magyar felirat: van
Fellelhetőség: Netflix
Értékelés: 4/5
Kapcsolódó podcastepizód
A nőkről jut eszembe: a női szerepek változásáról, a női életfordulókról beszélgettünk ebben a podcastepizódban:
026 Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre
