Gengszterpolitika – gengszterromantika

Ez a hírlevélnek csupán egyetlen rovata. A teljes hírlevelet, amiben ez a bejegyzés megjelent, elolvashatod itt:

Vannak filmek, amelyekben a „rosszfiú” a legszimpatikusabb. A szívünk mélyén megnyerőnek, de legalábbis tiszteletreméltónak érezzük a gengsztert, aki kiharcolja saját igazát. Aki – még ha elítélhető eszközökkel is, de – utat tör magának, és elveszi, ami jár.

Talán azért, mert a világot, amiben élünk, és amelytől a bűnöző elveszi jussát, igazságtalannak tartjuk, azt pedig, aki látványosan dacol vele, könnyen az igazságosztó szerepébe helyezzük.

Nem csoda, hogy milliók követték a karosszékhez szegezve a Breaking Bad főhősét, Walter White középiskolai kémiatanárt, aki a történet szerint a megalázott kisemberből vált az újvadnyugat drogcsászárává. Akinek így-úgy-amúgy, de sikerült a kitörés.

És ez lehet az egyik titka Donald Trump – és illiberális társai – támogatottságának is. Mármint ez a gengszterromantika.

Ez a megközelítés számomra kisebbfajta revelációnak hatott, amikor a minap Steven Pressfield amerikai regényírót hallgattam erről értekezni James Altucher podcastjában. (Pressfield könyvét, A művészet háborúját talán a regényírással kacérkodók közül sokan ismerik Magyarországon is, hiszen bár a könyv kétségtelenül amerikai típusú, gyakorlati útmutató az írói hivatáshoz, mindezzel együtt nem haszontalan olvasmány, és ahogy látom, már magyarul is kiadták – bár gyanút ébresztő, hogy a magyar címben is minden szót nagybetűvel szednek).

Tehát Donald Trump, aki lecsapolja a romlottság mocsarát. Oké, dörzsölt alak. Jó, nem tiszta lapokkal játszik, de sokaknak megtestesíti a vágyát arra, hogy kiszabaduljanak a mások által rákényszerített szabályok alól, és – mintha csak western- vagy népmesei hősök lennének – borsot törjenek azoknak az orra alá, akik eddig érinthetetlenek voltak.

Az ilyen, Robin Hoodra váró közhangulat persze mindig krízishelyzetet jelez: az egykor stabilnak tűnő amerikai középosztály alatt megrendült a föld, és alapélménnyé vált a lecsúszástól való félelem. Egyre többen érzik úgy, hiába a második vagy a harmadik állás, a becsületes munka, egyszerűen nem megy, nem megy már az, ami szülőknek „amerikai álom” címszó alatt még sikerült. (Talán nem véletlen, hogy a két háború között Bonnie és Clyde története is a nagy gazdasági világválság idején vált sokak fantáziáját megmozgató szappanoperává.)

Igen, ez pontosan az a gengszteromantika, amit Magyarországon olyan jól ismerünk, hiszen – ellentétben a polgárosultabbnak gondolt nyugati országokkal – itt a középosztály több mint száz éve a permanens válság és ügyeskedés állapotában van.

Ezt a romantikát, ennek mélységeit ragadja meg Márai Sándor 1947-es naplójának egy bejegyzése arról, miképpen fogadta óriási csalódással a pesti nép a kor egyik leghírhedtebb rablógyilkosának, Hekus Döncinek az elfogását:

„A hír a vendéglőben nagy feltűnést kelt. Kispolgárok, munkások ülnek itt. Az emberek felugrálnak az asztalok mellől, egymás kezéből kapkodják az újságot. A hangulat általános: csalódás, lesújtottság, düh. Mindenki sajnálja Hekus Döncit, mert nem sikerült szökése és rendőrkézre került. A sajnálkozás hangos, általános, senki nem titkolja érzéseit.
Ez a tünet rendkívül érdekes. A magyar viszonyok úgy fejlődtek, hogy a társadalom leplezetlenül rokonszenvet érez a rablógyilkos és a kéjgyilkos iránt, szolidaritást vállal a gengszterrel, aki – egy pillanatra – volt olyan ügyes és elszánt, hogy kicsúszott az államhatalom karmai közül. Mindenki rokonszenves, aki az államhatalommal szembefordul: ez a kocsmai közhangulat értelme. Szomorú, nyugtalanító tünet, de nagyon jellegzetes, félreérthetetlen.”

A Savanyó Jóskák (a WMN-en a napokban jelent meg róla cikk, talán mert ez a rosszfiú a női szíveket is megdobogtatja) és Ambrus Attilák országában (ahol senki nem lepődött meg azon, hogy a bankrabló az őshonos nemzeti kisebbségekért kiálló aláírási kampány arca is lehetett) nem is kell ezt sokat magyarázni. Mégis, amikor arról szoktunk értekezni, hogy Orbán Viktor ügyesen hozza a kádári „apafigurát” ez az elem rendszerint kimarad az analízisből. Itt ugyanis a hatalmasokkal szemben a „józan paraszti ésszel” és furfanggal élő gengszterről is szó van.

A Fidesz kommunikációs gépezetének persze nem kis feladatot jelent, hogy abban az országban, ahol lassan mindent lenyelnek a NER-lovagok, ahol a miniszterelnök már egy feudális királyság vezetőjeként diszponál köz- és magánvagyonok felett, azaz ő maga az államhatalom, hogyan lehet a hatalmasokkal szembeforduló betyárgyerek szerepét hitelesen eljátszatni vele. Hát úgy, hogy ez a gyerek a még hatalmasabbak ellen furfangoskodik: teherautóról leeső, keleti vakcinát szerez, kuruckodik Brüsszellel, ujjat húz Soros Györggyel, beszélni mer ott, ahol a politikai korrektség szájkosarat tesz a nép egyszerű gyermekeinek szájára.

Szóval, édes pofa ez a szallonnázgatás közben odamondogató mindenki Rózsa Sándora. Csak sajnos a táskában, amivel nap mint nap a kasszától távozik, a mi pénzünk van.

Ez a hírlevélnek csupán egyetlen rovata. A teljes hírlevelet, amiben ez a bejegyzés megjelent, elolvashatod itt:

A rovat további cikkei elérhetők itt:

Iratkozz fel a hírlevélre!

Szeretnéd, ha kéthetente ilyen ajánlók érkeznének a postafiókodba? Ez a teljes hírlevélnek csak egy része. Hogy mi az a STÓSZ? Kattints a gombra a részletekért! (Vagy iratkozz fel egyből a lap alján.)

Tóth Szabolcs Töhötöm
Tóth Szabolcs Töhötöm
Voltam riporter a Boston Globe-nál, országos napilap főszerkesztő-helyettese, hírportál vezetője, az írott sajtó fortélyairól pedig megírtam az Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvet (amiből sok helyen tanítják az újságírást Magyarországon). Ám rádiózni sosem rádióztam – az első felvételek után még a saját hangomtól is megijedtem. Szóval ez az egész podkaszt dolog nekem is új volt. Kalandtúra, ahová veletek együtt indultam el.

Hírlevelek idősorrendben

Itt is követhetsz

10,569követőTetszik
1,827követőKövetés
274követőKövetés

Legfrissebb podcastepizódok

Mi az a podcast?

Podcastot hallgatni buszon, autóban, főzés közben, konditeremben? Rém egyszerű! Útikalauz kezdőknek.

Hogy mi az a Stósz?

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben az én stószomból ajánlok neked: kéthetente exkluzív hírlevelet küldök ki, amelyben azokat a dolgokat szedem össze, amelyekre éppen ráakadtam és rákattantam. Vagyis amit érdekesnek, izgalmasnak és fontosnak gondolok. Tehát cikkeket, könyveket, filmeket, podcastokat, zenéket vagy éppen hasznos cuccokat, eszközöket ajánlok. (És emellett emailértesítést küldök arról is, ha új podcastepizód jelent meg Az élet, meg mindenen.)

Iratkozz fel az itt látható űrlap kitöltésével, hogy megkapd a hírlevelet!

Hírlevél feliratkozás:

[mc4wp_form id="505"]

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben kéthetente az én „stószomból” ajánlok neked:
Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Cikkek, könyvek, podcastok, hasznos eszközök – iratkozz fel itt, és máris kapod a Stószból  emailen a válogatott cuccokat.

Bővebben a hírlevélről.