Mivel az Isteni színjátékban Dante alvilági utazása a kereszthalált halt Krisztus pokolraszállását ismétli meg, helyénvalónak tetszik, hogy nagyszombaton az idézet a Komédiából legyen. Méghozzá Nádasdy Ádám fordításában:
„Testvérek–szóltam–, ha ezer veszéllyel
dacolva Napnyugatig jöttetek, miért tagadnátok meg magatoktól, hogy hátralévő kevéske időnkben
megtapasztaljuk még a Nap mögötti,
ember által sosem lakott világot? Gondoljatok a származásotokra:
nem holmi állatnak születtetek, hanem keresni nagyságot s tudást!”
Az alvilágot járó Dantének Odüsszeusz számol be így utolsó, időskori útjáról, ahol még egyszer hajóra szállva az Atlanti-óceánon nyugat felé vette az irányt. A komédiát Dante 1321-ben fejezte be, és az akkori tudás szerint arrafele, ahol Odüsszeusz a habok közt végül halálát lelte, nem volt más, csak víz. (Később kiderült, mégis van.) E prométheuszi lelkület felemelő és inspiráló. A podcastkészítő számára is.
🔗 Kapcsolódó podcastepizódok. Először természetesen a Nádasdy Ádámmal készített beszélgetést említeném, ahol a fő téma az Isteni színjáték fordítása és Dante pokoljárása:
De húsvét alkalmából ajánlanám még a Sajó Tamással készített EXTRA-epizódot is, ahol sokat beszélgettünk a keleti és az ortodox keresztényekről:
