Tudom-tudom, régen volt Stósz. Most meg pont húsvétkor csapott be a ménkű az inboxba. Micsoda idők. De hát a szünetnek az volt az oka, hogy közben kalapáltam a rendszert. A R e n d s z e r t. Mármint nem a politikait, amiben élünk (néha azt is szoktam), hanem azt, ami az egész podcast alatt szépen, mintegy organikusan növekszik. (Nem mellesleg az utóbbi hónapok munkájának gyümölcse az is, hogy elkészült a podcast saját stúdiója: ennek nem csak a megépítése, de a berendezése is tetemes időt és pénzt emésztett fel.)
Szóval a Rendszer voltaképpen egy robot. Nem, nem arról van szó, hogy ezentúl a ChatGPT fog beszélgetni helyettem, hanem hogy – mivel alapvetően Az élet meg minden podcast egyszemélyes vállalkozás – próbálok pár feladatot automatizálni. Például azt, hogy a hírlevél egyes blokkjai cikként felkerüljenek a műsor honlapjára, a szövegek bekerüljenek a megfelelő helyre a hírelvélbe, a képek megfelelően legyenek ehhez méretezve ésatöbbi ésatöbbi. (Megszámoltam, 128 lépésből áll kiélesíteni egy ilyen összetettebb hírlevelet, de a make.com „droidja” egy perc alatt végez vele.)
Amúgy szerintem a médiaipar legnagyobb horderejű változása mostanság nem a mesterséges intelligencia térnyerése, hanem ez az automatizálási, ún. „no-code” forradalom. Amelynek során a hozzám hasonló fogalmatlanok is olyan komplex rendszereket építhetnek a felhőben, amelyeket eddig csak a nagyvállalatok voltak képesek. És erről kicsit beszélni is fogok majd egy rövid előadásban május 31-én a budapesti „Podcast Festival”-on.
Addig is, mindenkinek boldog feltámadást!
