STÓSZhírlevél

Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Az asztalomon álló stószból („stócból”) ajánlok neked cikkeket, könyveket, zenét, podcastot vagy filmeket.

Stósz hírlevél #016 – Harari és a totális vírus

Hogy mi az a Stósz?

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben az én stószomból ajánlok neked: kéthetente exkluzív hírlevelet küldök ki, amelyben azokat a dolgokat szedem össze, amelyekre éppen ráakadtam és rákattantam. Vagyis amit érdekesnek, izgalmasnak és fontosnak gondolok. Tehát cikkeket, könyveket, filmeket, podcastokat, zenéket vagy éppen hasznos cuccokat, eszközöket ajánlok. (És emellett emailértesítést küldök arról is, ha új podcastepizód jelent meg Az élet, meg mindenen.)

Iratkozz fel az itt látható űrlap kitöltésével, hogy megkapd a hírlevelet!

Hírlevél feliratkozás:

A feliratkozás megerősítéséhez emailt küldünk a megadott címre. A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz a kiküldött levelekben található linkkel.

Bezárkózás és nyitottság – erről lesz szó ebben a hírlevélben.

CIKK

Harari: A totalitárius és a demokratikus válasz

A járványra kétféle, totalitárius és demokratikus választ lehet adni – hangsúlyozta Yuval Noah Harari izraeli sztártörténész egy minapi, televíziós interjúban. Mert igaz, hogy a globális ragály példátlan kihívás, de a globális együttműködés is példátlan erőtartalékokat rejt, hiszen „manapság az együttműködés azt jelenti, hogy amit egy orvos reggel fölfedez Milánóban, az este már életeket menthet Tel-Avivban”:

„Harari szerint nem okolni kell a globalizációt, hanem élni kell az információáramlással járó előnyeivel: a járvány elleni küzdelem eszközeinek átadásával. »Ha a mostani események növelik a nemzetközi együttműködést és a globális szolidaritást, akkor ezzel az emberiség elért valamit, és ez védeni fog minket a jövőbeli járványok és válságok idején« — mondta.”

Globális vírus – globális együttműködés

Erről a lélegzetelállító sebességgel és nemzetközi együttműködéssel zajló, felfokozott kutatói tevékenységről szól két friss, izgalmas (angol nyelvű) cikk is:

A New York Times arról számol be, hogy kontinenseken átnyúló kooperációval máris 50 olyan készítményt azonosítottak a tudósok, amely hatásos lehet a koronavírussal fertőzött betegek kezelésére. A védőoltások kifejlesztése mellett sokan olyan gyógyszeren dolgoznak, amely képes közvetlenül támadni a vírust, mások olyan ellenszer után kutatnak, amely a megtámadott szervezetben egyfajta „pajzsot” von azok köré a fehérjék köré, amelyeket a vírus is felhasznál saját maga reprodukálásához.

A Wired eközben arról ír, hogy olyan mennyiségű tudományos szakcikket publikáltak (több mint kétezret december óta) a koronavírusról a kutatók az utóbbi hetekben, hogy a washingtoni Fehér Ház új projektjében a techcégek és az akadémikusok ezt az egyre gyarapodó, óriási anyagot hozzáférhetővé teszik a cikkeket mesterséges intelligencia segítségével feldolgozó szakemberek és algoritmusaik számára.

Nyájimmunitás kontra a görbe kilapítása

Sok-sok cikket átolvasva én legalábbis azt szűrtem le, hogy az elmúlt hetekben két fő irányzat körvonalazódott a járványhelyzet kezelésében. Az egyik azt tartotta volna célravezetőnek, hogy a lakosság kevésbé veszélyeztetett részén – lehetőleg ellenőrzött keretek között – gyorsan „áteresszék” a fertőzést, ami viszonylag hamar egyfajta „nyájimmunitást” alakított volna ki a népességben. (Ez egyszerre segítette volna a járvány mielőbbi legyőzését, és azt is, hogy a gazdaság eközben viszonylag zavartalanul működjön. Először – mások mellett – a brit kormány is ezt a stratégiát választotta.)

Arról a magyar G7 is ír, miért bizonyult ez hibás elképzelésnek ebben az esetben.

Boris Johnson brit miniszterelnök végül e stratégia feladására kényszerült, és ebben nagy szerepe volt annak a jelentésnek, amelyet a londoni Imperial College COVID-19 szakcsoportja készített. Ez a tanulmány már az olaszországi tapasztalatokat elemezve adott igen drámai előrejelzést a járvány terjedéséről, és a járvány intenzív szakaszának időben való elhúzását ( a görbe „kilapítását”) tűzte ki célul. A Neil Ferguson vezette csapat 20 oldalas összegzése teljes egészében olvasható itt. Egyik kulcsfontosságú megállapítása:

„A [járvány] hatékony elfojtásÁHOZ A minimálisan elégséges kormányzati intézkedés az egész népességre kiterjedő közösségi távolságtartás [„social distancing”], amelyet a fertőzéses esetek izolálásával, valamint az iskolák és egyetemek bezárásával kell kombinálni.”

(Úgy tűnik, ez az ajánlás nagy hatással volt több európai kormány stratégiájára is.)

Van-e elég adat a drákói intézkedések alátámasztására?

A 444 közben arról ír: „vita van kibontakozóban az amerikai tudóskörökben arról, hogy valóban a közösségi távolságtartás-e a legmegfelelőbb módja a koronavírusjárvány kezelésének”, illetve hogy elképzelhető: „talán szükségtelenek az olyan drasztikus lépések, mint a közösségi távolságtartás, mely alaposan visszaveti a gazdaságokat.”

Az etológus azt üzeni: nyugi, fogadd el

Csányi Vilmos etológus a 24.hu interjújában erre azt mondja: elemezgetni ráérünk később is.

„Ugyanis járványhelyzetben bármerre mozdulunk, a legfontosabb, hogy egységesen cselekedjünk. Fogadd el, hogy fönt kiválasztottak egy modellt, és reménykedj, hogy működik, s ha nem, váltanak, és az majd fog működni, ha az sem, akkor a harmadik, vagy negyedik bejön. A legfontosabb, hogy csináljuk, amit mondanak. Ne kötözködj, ha túléltük a vészt, majd elemzünk.”

Gulyás Gergely nem érti?

Hogy sok esetben a két megközelítés a döntéshozók fejében is összekeveredik, arra jó példa a mai kormányzati sajtótájékoztató. Szintén a 444 mutat rá arra: Gulyás Gergely miniszter veszélyes hülyeséget állított, amikor azt mondta, hogy a 65 éven aluliak „nyugodtan összevissza fertőzhetik” egymást.

További görbék és járványdinamika

Aki mindezen túl arról szeretne olvasni, miért fontos a „görbe kilapítása”, annak ajánlanám a Qubit járványgörbékről és azok kilapításáról szóló cikkét.

Illetve egy olyan írást, amely a Medium blogfelületén rendkívüli olvasottságot produkált, és amely a nemzetközi adatokat összevetve jut el a Ferguson-féle javaslat következtetéseihez. És amely már magyar nyelven is elérhető. (A cikk következtetései helytállónak bizonyultak, de egyes megállapításait érdemes forráskritikával kezelni, mivel nem szakmabeli írta, és – ahogy erre az eredeti, angol nyelvű cikknél több kommentelő is rámutatott – rosszul értelmezett adatok és hibás következtetések is szerepelhetnek a szövegben.)

Ugyanígy jó matekgyakorlat a G7 friss cikke is, amely a várható magyarországi helyzetet próbálja felvázolni a jelenleg ismert adatok alapján.

Globális térképek és számok

Aki amúgy (friss) adatokat nézegetne, azoknak a következő oldalakat ajánlom:

Lesznek új podcastepizódok!

Még mielőtt továbblépnénk, egy szolgálati közlemény: aki a podcast Facebook-oldalán nem akadt volna bele a posztba, azoknak írom: természetesen továbbra is lesznek új podcastepizódok. Bár a vírus nyilván a podcastfelvételeket tekintve is rendkívüli helyzetet produkált, az új epizódot már vágom, és előreláthatóan az adás a jövő hét második felében (de lehet, hogy csak a hétvégén) meg is jelenik majd.

Abszolút megértem, ha pillanatnyilag kisebb gondod is nagyobb annál, hogy a podcastot támogasd. No para, úgy van kitalálva minden, hogy alapból is ingyen hallgathatod, tehát ezért egyébként sem kell kellemetlenül érezned magad. Szóval, nyilván költsd a pénzed most arra, ami segít túlélni ezt a helyzetet.

Ám ha úgy érzed, nálad nem ezen múlik most sem, hálásan köszönöm, ha „szponzorálod” a műsort a Patreonon, hiszen nagyon sokan ezt most akkor sem tudják majd megtenni, ha ez szándékukban állt.

Azoknak pedig, akik eddig nem voltak rendszeres hallgatói a podcastnak, pár korábbi epizódot javasolok lelki erőleves gyanánt a nehezebb időkre:

Lisztvásárlás mellett azért fegyverkezünk is

Közben sokan szeretik szárazon tartani a puskaport is. A 24.hu arról ír, hogy Amerikában nem a vécépapír a sláger, hanem a fegyverboltok előtt kígyóznak hosszú sorok. Ám az Index cikkéből azt is megtudjuk, hogy a legálisan vásárolható fegyvereket Magyarországon is elkapkodták a boltokból.

„»A saját három fegyverboltunkban a lefelezett nyitvatartás ellenére elmebeteg a forgalom mértéke, és a kereskedő ismerősöktől is tudom, hogy máshol is hasonló a helyzet, vidéken pedig már szinte minden elfogyott« — mondta az Index megkeresésére Vass Gábor, a Kaliber magazin főszerkesztője.”

A kaszinóbiznisz is virágzik

Az Index egy másik cikke mutat rá: különös, de a magyar kaszinók mindenféle rendelet ellenére ugyanúgy működnek, mint eddig. Pedig a fertőzésveszély nem kicsi ezeken a helyeken.

Carl Schmitt és az érte lelkesedő Alapjogokért Központ

Ebben a rendkívüli helyzetben tényleg próbálok minden előremutató és helyesnek látott kormányzati törekvést támogatni (ilyen például a részleteiben sok sebből vérző, de alapvetően európai irányt tükröző magyar gazdasági mentőcsomag), és e hírlevélben is legalább a magam módján elősegíteni, hogy ne a pánik, a hangulatkeltés, hanem a helyes gondolkozás és a helyes cselekvés legyen irányadó. Nehéz ezt azonban, ha az embernek folyton a háta mögé kell tekintgetnie, vajon mire használják föl ezt a válságot azok, akiknek ebben a helyzetben kizárólag azon kellene gondolkozniuk, hogyan navigálják át az országot ezen a valóban példátlan vészhelyzeten.

Sajnos sok példát lehetne idézni erre, én ebből most csak egy egzotikusabbat ragadnék ki: egyre inkább olthatatlannak tűnik a szerelem, amely a kormány körül csoportosuló (és adónkból fizetett) úgynevezett politikai elemzőkben gyúlt Hitler jogtudósa, Carl Schmitt iránt.

És ez elég nyugtalanító. Mert hogy az egyébként tényleg nagy horderejű gondolkodó a rendkívüli helyzetekben fellépő „szuverén” (azaz diktátor) működéséhez ácsolt a 20-as és 30-as években jogi talapzatot. Imigyen a náci hatalomátvétel legitimálásán dolgozott.

És a magyar udvari „elemzőknek” Schmitt valamiért egyre inkább bejön. A kormányzat háziideológusa, Békés Márton szerkesztésében megjelenő Kommentár című folyóirat tavaly szinte különszámot szentelt a Fidesz új idoljának. Most meg az Alapjogokért központ tartotta fontosnak a magyar vészhelyzet minapi kihirdetését ezzel a Carl Schmitt-idézettel kommentálni: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.”

Nem túl biztató, ha az alaptörvényről elnevezett kormányzati agytröszt ezt az üzenetet tartotta fontosnak most megosztani, amikor valódi vészhelyzet idején Orbán Viktor döntést hozott erről.

KÖNYV

A londoni pestis

Se szeri se száma most a karantén idejére olvasmányokat ajánló cikkeknek, bejegyzéseknek. Úgyhogy most lesz eggyel több. (Nyilván, Albert Camus A pestis című könyve alap azoknak, akik még nem olvasták volna, de van élet – és halál – azon is túl.)

A napokban olvasgattam Daniel Defoe A londoni pestis című munkáját, amely egy helyi iparos szemén keresztül mesél tényszerűen az 1664-es nagy londoni járványról. A mű meglepően sok tanulságot tartogat a gazdaság gyors leépüléséről (bezáró műhelyek, megszűnő tengeri utazás, elbocsátások stb.), a vidékre menekülő helyiekről, a „social distancing” fontosságáról, és arról is, miképpen próbálják meg a járvány elején a halálesetek átkategorizálásával a ragályt eltitkolni a hatóságok a londoniak elől. (A könyv egyben műfajilag is meglepően modern, szinte már „tényregény”.).

De ami még fontosabb: a könyvet teljes egészében olvashatod magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében.

ZENE

Lola Marsh – I got you

Ha már izraeli arccal kezdtem, legyen a végén egy kis jóság Tel Avivból. Mostanában akadtam rá a Cocoon nevű izraeli csapatra (énekesnő: Lola Marsh). Oké, lehet, hogy sokaknak egy kicsit érzelgős muzsika, de én azért is linkelem ide ezt a számukat, mert akármikor meghallgattam a napokban, mindig jókdevre derített. És hát emlékeztet arra is, hogyha helyén az eszünk és a szívünk, hamarosan ismét önfeledten bolondozhatunk az utcákon. Tehát akkor I Got You by Cocoon.

Tóth Szabolcs Töhötöm
Tóth Szabolcs Töhötöm
Voltam riporter a Boston Globe-nál, országos napilap főszerkesztő-helyettese, hírportál vezetője, az írott sajtó fortélyairól pedig megírtam az Első leütés – Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvet (amiből sok helyen tanítják az újságírást Magyarországon). Ám rádiózni sosem rádióztam – az első felvételek után még a saját hangomtól is megijedtem. Szóval ez az egész podkaszt dolog nekem is új volt. Kalandtúra, ahová veletek együtt indultam el.

Hírlevelek idősorrendben

Itt is követhetsz

14,045követőTetszik
1,977követőKövetés
274követőKövetés

Legfrissebb podcastepizódok

Mi az a podcast?

Podcastot hallgatni buszon, autóban, főzés közben, konditeremben? Rém egyszerű! Útikalauz kezdőknek.

Nálad is halomban áll az olvasnivaló? Ebben a hírlevélben kéthetente az én „stószomból” ajánlok neked:
Mit olvasok, mit nézek vagy hallgatok épp? Cikkek, könyvek, podcastok, hasznos eszközök – iratkozz fel itt, és máris kapod a Stószból  emailen a válogatott cuccokat.

Bővebben a hírlevélről.