Ami a magyar kormányzatot illeti, úgy fest, bármelyik spájzba is nyitunk be, a befőttesüvegek között ott lesz Iván. Vagy legalábbis ez az érzése az embernek, ha a Dierkt36 oknyomozó portál két legutóbbi, orosz témájú tényfeltáró írását elolvassa.
Orbán a háborúban
Ez az októberi cikk azt járja körbe, hogyan manőverezett eddig az Orbán-kormány az Ukrajna ellen indított orosz háború során. A terjedelmes oknyomozó riport nem csak a kormány álláspontjának változásáról, az oroszbarátsággal (nem alaptalanul) vádolt magyar kormány politikájának mozgatórugóiról ad átfogó képet, de izgalmas látlelet a magyar kormányzat működéséről is. Egy olyan kormányzatéról, amely mindinkább egyetlen ember világképe, olykor téveszméi alapján hoz bel- és külpolitikai döntéseket. Ráadásul úgy, hogy – mint kiderült – a katonai és polgári hírszerzés a legfontosabb kérdésben csődöt mondott.
Kapcsolódó podcastepizód
A lehallgatott Direkt36 történetéről, az újságírás múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól a podcast legutóbbi epizódja:
Az orosz kémfőnök fia Budapesten
És hát ez a frissebb ügy is elég bizarr:
Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme.
Családban marad.
‘56 mint színes forradalom
Hogy miféle Oroszországgal kooperálunk, arról nem túl hízelgő képet fest az a Válasz Online-ban pár hete megjelent interjú, amely Vjacseszlav Szeredával készült. A történész-műfordfító az ötvenhatos magyar forradalom orosz kutatójaként izgalmas dokumentumokat ásott elő a szovjet archívumokból a kilencvenes években. Az interjúból kiderül: mára „lényegében visszazártak a Kreml levéltárai. Újra felállt a régi rend, amiben a titkosításokat nem oldják fel, a kutatói kéréseket nem teljesítik.”
Az orosz hungarológus nem kevesebbet állít, mint hogy „a sztálini típusú vezetés rehabilitációja” zajlik ma Oroszoroszágban:
„A politikai vezetésben fokozatosan győzött az elképzelés, hogy Oroszország a Szovjetunió egyenesági örököse, történetének folytatója, ezért abba kell hagyni a szembenézést a »csúnya dolgokkal«, hiszen azok is »mi voltunk«. Tulajdonképpen az ukrajnai háborúval is ennek a külügyi koncepciónak a levét isszuk, amely azt mondja, folytonosság van, valamilyen formában érdemes rekonstruálni a Szovjetuniót.”
Kapcsolódó podcastepizód
A Rainer M. Jánossal készült epizódban is elhangzik Vjacseszlav Szereda neve, mint akivel a magyar történész is együttműködött kutatásai során.
