Isaac Asimovról közismert, hogy ő alkotta meg a „robotika három [alap]törvényét”. Az is, hogy az (orosz származású) amerikai író Alapítvány című regényfolyama minden idők egyik legnépszerűbb könyvsorozata, amelynek elképzelt univerzuma épp annyira lenyűgözte az ilyesmire fogékony olvasóközönséget, mint Tolkien A gyűrük ura című opusa.
Kevésbé ismert, hogy Asimov nem csak a sci-fi-ben volt megáldva sajátos fantáziával. Hanem a nőkkel való kapcsolatában is. Az egy dolog – mint ahogy erről az író önéletírásában is beszámol –, hogy már az ötvenes évektől házasságon kívüli kapcsolatokba kezdett, de ahogy a Literary Hub esszéje ezt most elég alaposan feltárja, nyomulása olyannyira kényszeres volt, hogy hamarosan „a százkezű férfinak” hívták, aki mindenütt ott volt. Mármint ami a vele egy légtérben tartózkodó, gyanútlan nők bizonyos testrészeit illeti.
Rossz híre Asimovot – úgy tűnik – a legkevésbé sem zavarta, sőt, önéletírásában büszkén említi, hogy a lányokat valószínűleg jóelőre felkészítették arra, mire számíthatnak a vele való találkozáskor. Azzal is dicsekszik, hogy a könyvdedikálásokon rutinszerűen lesmárolta az aláírásért elébe járuló fiatal rajongónőit (akiket váratlanul ért, hogy az oldalszakállas író a dedikálás ürügyén a nyelvét is igyekszik letuszkolni a torkukon). És bár azt állította, hogy az ilyesmiben minden alkalommal önként és „lelkesen” vettek részt a kiszemelt áldozatok, mások visszaemlékezéseiből kicsit összetettebb kép tárul elénk. Vagyis, hogy akadtak azért, akik „görénynek” tartották a sci-fi királyt. Nem is kevesen.
Frederick Pohl, Asimov régi barátja például ezt írta róla: „50 éves korára vén kéjenc lett belőle”. (Érdekes, Asimov erre az elnevezésre is büszke volt. Olyannyira, hogy két évvel később megjelentette Az érzéki vén kéjenc című könyvét, igaz, a könyvet Asimov eredetileg álnéven írt szatírának szánta.)
A Literary Hub esszéje mindenesetre megjegyzi, az igen terjedelmes életmű ellenére viszonylag kevés az Asimov-regényekből készült filmadaptáció, és ennek egyik oka, hogy a női karakterek a könyvekben kissé elnagyoltak, ez pedig manapság nem teszi túl divatos választássá a történeteket a filmiparban.
Ennek ellenére a cikk apropóját is az adta (amellett, hogy januárban volt az író születésének századik évfordulója), hogy az Apple TV-n hamarosan debütálhat az Alapítvány-folyam tíz részes tévésorozat-adaptációja (a forgatást a koronavírus-járvány miatt márciusban leállították, így egyelőre nem tudni, mikor kerülhet képernyőre a film).
Kapcsolódó podcastepizód
A feminizmus negyedik hullámáról, a #metoo mozgalomról és arról a pillanatról, amikor nők tömegei döbbentek rá, hogy nem teljesen oké az, ami évekkel korábban velük történt, volt szó bőséggel ebben a podcastepizódban:
És hogy miként jelent meg Asimov és a nők témája Stanislaw Lemnél? Erről szól a hírlevél következő, könyvajánló blokkja, amit itt is megnézhetsz.
