Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.
Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.
Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája tehát a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett. Ehhez azonban – a szorgalmon, eltökéltségen és némi szerencsén kívül – az is kellett, hogy a háború előtt akadjon ebben az országban olyan vezető, aki fontosnak gondolta, hogy a kistelepüléseken is legyen iskola. Ahogy fontos volt, hogy legyen a háború után is tehetséggondozás, népi kollégium, olyan tanárok és professzorok, akik utat nyitottak a tanuláshoz, fejlődéshez, felemelkedéshez a tehetséges fiataloknak.
Ez a törődés ma már Romsics Ignác életében is egyfajta küldetés. Nem csak az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon, hanem az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika.
Persze e fontos témák, az elmúlt száz év történelme mellett beszélgetünk Romsics Ignác saját életútjáról is: a Don-kanyarból hazatért nagyapáról, a téeszesítés keserveiről, megfigyeléséről és párttagságáról, a nagy történészgenerációkról, egy kisfiú első olvasmányélményeiről, az életről, meg mindenről.
Műsorjegyzetek
Az epizód időkódokkal ellátott tartalmi kivonata a műsorjegyzetek második felében található.
Romsics Ignác
- a Wikipédián
- szülőfaluja: Alsómégy (Homokmégy közigazgatási részeként)
Az epizódban konkrétan említett könyvei
Romsics Ignác munkáinak száma oly nagy, hogy teljes bibliográfiát nem lenne itt értelme felsorolni. Ezért csak az epizódban említett könyvekre szorítkozom (részletes bibliográfiáért ld. pl. a Wikipédia oldalt).
Készülő önéletírása
A készülő könyvből a Székelyföld című folyóiratban jelent meg az erdélyi élményéket taglaló részlet, amely online is olvasható.
Honmentők / Honvesztők
A Válasz Online podcastepizódja Romsics Ignáccal, akivel a könyvről részletesen beszélgetnek.
Az én epizódomban is említett hat katona/politikai vezető:
- Horthy Miklós
- Francisco Franco
- az említett, Mari Carmen España – The End of Silence című svéd dokumentumfilm teljes egészében megnézhető itt;
- az Elesettek Völgye;
- Carl Gustaf Emil von Mannerheim
- Ion Antonescu
- Józef Piłsudski
- Philippe Pétain
A beszélgetésben természetesen említődnek további korabeli „erős emberek”, diktátorok is Európából:
- António de Oliveira Salazar – róla sok szó esett egy korábbi podcastepizódban:
- Adolf Hitler – Romsics Ignác a a diktatúra jogi berendezkedését munkáival megalapozó és legitimizáló Carl Schmittet említi. (Aki, ahogy az ebből a cikkből is kiderül, igen népszerű manapság bizonyos kormányközeli vagy kormánykörökben.)
- Benito Mussolini
- az epizódban Bethlen István római látogatása kapcsán Ormos Mária Bethlen és a Duce című cikkére utalok;
Bethlen István életrajza
1991-es, több kiadást megért könyve Bethlen Istvánról ma már e-könyvben is olvasható.
Támadások Romsics Ignác ellen
Bár a történészi viták velejárója (az olykor személyeskedéseket sem mellőző) adok-kapok, az epizódban három olyan támadásról is esik szó, amelyek más-más szempontból, de túlmutatnak ezen.
- A Történettudományi Intézetben való, 1979-es pellengérre állítás a Bethlen Istvánról szóló tanulmány miatt történt, amely végül könyv formájában Ellenforradalom és konszolidáció címmel 1982-ben jelent meg. A Bethlen iránti érdeklődésről, annak gyökereiről Romsics Ignác részletesen beszél ebben az interjúban.
- Gerő András Akadémikus antiszemitizmus című cikke (amelyben antiszemitizmussal vádolja Romsics Ignácot) 2012-ben jelent meg a Galamuson, Romsics Ignác válaszcikke az ÉS-ben itt található, ez pedig a hvg.hu egykori cikke arról, miként álltak ki neves történészek Romsics Ignác mellett.
- Szakács Árpád 2020-as, Romsics Ignácot támadó írása a Magyar Nemzetben (amely írásban arra buzdít, hogy a „Romsics-tanítványok” könyveit vigyük a papírgyűjtőbe), a hobbitörténész állításainak részletes cáfolata a Válasz Online-on. Az ügyről hírlevelemben is írtam, itt.
Kapcsolódó podcastepizódok
A történelem iránt érdeklődőknek ajánlom ezeket a korábbi epizódokat:
- #029 Ablonczy Balázs – Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus
- #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack
- #023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit
- #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben
Az interjúban Romsics Ignác említi Ferber Katalin nevét is. Vele külön podcastepizód készült:
Líra könyvajánló
Az epizód végén futó könyvajánló új részében ezúttal Isaac Asimov: A robbanó Napok című kötetét ajánlom.
Említett intézmények, szervezetek
- Történettudományi Intézet (története az intézet honlapján)
- Teleki Intézet (Kosáry Domokos írása az intézetről)
- NÉKOSZ
- a NÉKOSZ-nak van honlapja, ami azonban már nem aktív szervezetet takar: a honlap a népi kollégiumi mozgalom történetéről, személyiségeiről ad gazdag áttekintést;
- a népi kollégiumok mozgalma valójában már a II. Világháború előtt megszületett (mint az a podcastepizódból kiderült), legfőképpen a Györffy Kollégiumot érdemes említeni itt, amelynek névadójáról szól ez a cikk, és amely szinte kiegészíti a(z epizódban szintén említett) Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter nevével fémjelzett népiskolai programot;
- Szvétek Sándor, a Hunyadi János fiúkollégium (az intézmény már nem működik ezen a néven) egykori vezetője aktívan publikált neveléselméleti kérdésekben;
- Pataki Ferenc egykori főtitkár;
A NÉKOSZ kapcsán említett művészek:
- Jancsó Miklós – filmje, a Fényes szelek, amelyben markánsan megjelenik a népi kollégiumok eszméjének történeti háttere is
- Kovács András
- Törőcsik Mari
- a Párttörténeti Intézet a rendszerváltást követően Politikatörténeti Intézetként élt tovább, a kormányzattal folytatott pereskedés miatt rendszeresen szerepelt a hírekben;
- az intézet említett korabeli vezetője: Nemes Dezső
- Terror Háza Múzeum
- főigazgatója: Schmidt Mária
- a bloomingtoni Indianai Egyetem
- Notre Dame Egyetem
- a Mathias Corvinus Collegium, amely a fenntartó alapítványa révén a magyarországi egyetemek magánalapítványba szervezésének mintaprojektje lett. Hogy mi is ma ez a kollégium, arról jó képet ad a Válasz Online cikke, az alapítványba szervezésekről szól ez az írás;
Az epizódban kiemelten említett történészek:
Az epizódban sok szó esik az egymást követő történészgenerációkról, köztük az 1945 után félreállítottakról és félreállítókról is. Az átláthatóság kedvéért a névsort két részre bontottam.
További említett történészek
- Andics Erzsébet
- Bartha Gábor
- Benda Kálmán
- Hanák Péter
- Lackó Miklós
- Niederhauser Emil
- Orbán Sándor
- Ormos Mária
- Pach Zsigmond Pál
- R. Várkonyi Ágnes
- Spira György
- Szakály Ferenc
- Szegedy-Maszák Mihály
(További említetteket ld. az intézményeknél.)
Írók, művészek, gondolkodók
- Babits Mihály
- Bibó István
- A Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című tanulmánya
- Louis-Ferdinand Céline
- Dékány András
- Eötvös József
- Farkas Ferenc
- Illyés Gyula
- IV. Károly – az utolsó magyar királyról szól a podcast Patreonon elérhető egyik extraepizdója: !EXTRA! – IV. Károly villanófényben
- Kemény Zsigmond
- Keresztury Dezső
- Mindszenty József
- Móricz Zsigmond
- Nyírő József
- Wass Albert
További említett politikusok, vezetők
Múltbéliek
- Aczél György
- Bárdossy László
- Ferenc József
- Francia Kiss Mihály
- Jászi Oszkár
- Kéthly Anna
- Kossuth Lajos
- Kozma Miklós
- Köpeczi Béla
- Károlyi Mihály
- Nagy Ferenc
- Kállay Miklós
- II. Sándor cár
- Sulyok Dezső
Jelenkoriak
Kivonatos tartalom időkódokkal
(Ha a műsor elején vagy közepén hirdetés van, az időpontok a megadottakhoz képest 30-60 másodperccel elcsúszhatnak.)
[00:05:22]
A Honmentők / Honvesztők című könyv. Miért katonák egytől egyig a főszereplők?
[00:09:57]
Franco és Mannerheim. A két véglet? Miért járt be egészen más utat a két ország a polgárháború után?
[00:15:41]
Hány generációnyi időnek kell eltelnie, hogy az ősök sérelmei miatti ellenségeskedést a leszármazottak maguk mögött tudják hagyni? Pilsudski, a lengyel-orosz és a Habsburg-magyar szembenállás hosszú emlékezete.
[00:19:42]
A XX. század represszív rendszerei, a terror, ami megnehezíti a megbékélést. Horthy Miklós és Kádár János, mint ma is fontos identitásképző erő jobb és baloldalon.
[00:30:04]
Fenntartható-e hosszú távon ez a meghasonlott történelmi emlékezet? Vagy törvényszerű, hogy a ez még sokáig fennmarad? A megosztó állami emlékezetpolitika szerepe ebben. Az emlékezet kisajátítása és az ellenségképzés az utóbbi húsz évben. A Terror háza múzeum problémás narratívája.
[00:34:44]
Csökkentheti-e az internet sokszínűsége, az államtól független online sajtó ennek az egyoldalú emlékezetpolitikának a hatását? Vagy épp ellenkezőleg, az közösségi médiában terjedő „alternatív tények” tovább súlyosbítják a helyzetet? A politikai ezotéria, amit egy miniszter terjeszt. Romsics Ignác szégyenérzete Kásler Miklós tevékenysége miatt.
[00:39:34]
A mitológiagyártás, mint kifizetődő politikai magatartás. És az ebből való kiábrándulás szükségszerű bekövetkezése.
[00:42:28]
Egy nemzeti konszenzuális politika vagy emlékezetpolitika szükségessége, amely a társadalmi párbeszéd feltétele.
[00:45:15]
Az „erős emberek”, kemény kezű politikusok kultusza az 1920-as évektől, az igény okai. A diktatúra és anarchia mint két szélső pont. A végletek közötti egyensúly fontossága. Horthy és Mannerheim. Hátralépésük a „rendcsinálás” után, de más-más módon.
[00:50:41]
Bethlen István: miért nem tartotta Magyarország számára járható útnak a fasizmust? A felvilágosodás értékeinek hangsúlyozása a nácizmus árnyékában, liberális elvekre épülő konzervativizmusa.
[00:54:51]
Hol csúszott félre Horthy Miklós, ha a politikai életbe közvetlenül sokáig nem szólt bele? Hadbalépés a Szovjetunió ellen.
[01:00:40]
A zsidótörvények, majd a holokauszt és Horthy megítélése. A „XIX. századi” Horthy és a megrögzött antiszemita Antonescu. A keresztény-zsidó együttélés évssázados problémái.
[01:06:33]
Polarizált vélemények, fekete-fehérnek bemutatott figurák Magyarországon.
[01:09:21]
Miért nem tudott a két háború közötti befektetés az oktatásba a politikában is sikerekre, bölcs döntésekre konvertálódni? Egy elveszett, de legalábbis pályáját befutni nem tudó nemzedék. A falusi iskolaprogram.
[01:13:12]
Romsics Ignác falusi iskolája. Milyen volt egy korabeli iskola Alsómégyen? Hogyan tud innen elindulni egy olyan nebuló, akiből később elit értelmiségi lesz? A könyvolvasás szeretete és a „hómani” tehetséggondozás hatása.
[01:18:57]
A NÉKOSZ és a népi kollégiumok. Szellemiségük hatása Romsics Ignác korai pályájára. A Történettudományi Intézet: a ’45 után félreállítottak és félreállítók egy intézményen belül.
[01:26:45]
Nagy történészek láncolata, akik egymásnak adják a tudást és a stafétabotot. Kosáry Domokos viszontagságos pályája. Az új történészgeneráció, amelyben Romsics Ignácnak nagy bizodalma van.
[01:30:46]
Romsics Ignác ifjúkori lázadása, megfigyelése, majd párttagsága. Hogyan fér össze ez a kettő? Mik voltak párttagságának okai? A téeszesítés keserves élménye, és az idős nagyszülők megbékélése ezzel a későbbiekben. Családi gyökerek. A magyar falu nagy ugrása a 60-as években, mint alaptapasztalat.
[01:38:21]
Az egyéni emlékezetek különbözőségének megértése, ennek fontossága. Összebékítésük, mint megoldás a nemzet számára.
[01:42:50]
A tehetséggondozás fontossága, Romsics Ignác tevékenysége ebben. Vajon éppen egy olyan korszakba léptünk, ahol ismét a születés, a szociális helyzet lesz a mérvadó abban, hogy ki léphet előre?
[01:44:42]
A magyar felsőoktatás megreformálásának kudarca. Romsics Ignác csalódottsága emiatt.
[01:53:01]
Romsics Ignác készülő, önéletrajzi könyve. Hogyan emlékszik ilyen pontosan ennyi mindenre? Megőrzött naptárai, olvasónaplója, levelezése, precizitása.
[01:56:30]
Romsics Ignác egyik mestere: Kosáry Domokos. Másik fontos hatás: Ránki György. Bethlen István, mint téma. Támadások ellene a rendszerváltás előtt és után.
[02:02:36]
Autoriter fordulatok Európában most. Újabb sötét korszakra kell-e felkészülnünk?
