#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben

Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.

Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele.

Podcast: Play in new window | Download (111.7MB) | Embed

Feliratkozás: Apple Podcasts | Android | Google Podcasts | Stitcher | Spotify | RSS | Útmutató feliratkozáshoz

Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran elválaszthatatlanul — a magyar közélet kérdéseiben is rendszeresen és markánsan kifejti véleményét.

Így az 1969-ben született történész írásaival, az általa adott interjúkkal, közéleti kiállásával gyakori és közismert szereplője a magyar politikai sajtónak is.

Első sikerkönyve, az azóta számtalan kiadást megért Budapest ostroma, 1998-ban jelent meg, de későbbi munkái közül is több könyve nagy érdeklődést és nagy vitát váltott ki, amellyel a szerző gyakran politikai konfliktust, olykor bírósági pereket is vállalt.

Stílszerűen szólva így publicisztikai pergőtűzbe került például az először 2012-ben megjelent, A Horthy-rendszer mérlege című könyve vagy az igen kényes témát feszegető Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötete, amely 2015-ben látott napvilágot.

Külön említést érdemel ebből a szempontból a 2017-ben A szembenézés hiánya címmel megjelent könyve, amely azt dokumentálja, miként maradt el a pártállami múlt feldolgozása, hiúsult meg az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága, és hogyan ejtették túszul az egész kérdést kicsinyes politikai érdekek.

Számtalan újságcikk és egyéb izgalmas publikáció mellett Ungváry Krisztián szinte minden évben előrukkol egy újabb könyvvel: a kutató legutóbb Rákosi Mátyás kalandos úton hozzá került magánlevelezését dolgozta fel szerzőtársával, Meruk Józseffel a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében, amely 2018-ban jelent meg.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány a podcast műsorvezetőjének kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

• Ungváry Krisztián Wikipádia-oldala, a szerző könyveinek és egyéb munkáinak részletes felsorolásával.
• Ungváry Krisztián a műsorban is említett Facebook-oldala, ahol a találati pontosságot (is) dokumentáló, Budapesten készült szovjet hadifotókat teszi közzé itt található.
• A Retek utcai kilőtt Párduc harckocsiról, a kitörésben játszott szerepéről szól Ungváry Krisztiánnak a Válasz Online-on megjelent cikke.
• Az Ungváry Krisztián Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében feldolgozott dokumentumok (ez Rákosi Mátyás magánlevelezését jelenti) teljes egészében megtekinthetők a Budapest Főváros Levéltára internetes oldalán itt.

Ungváry Krisztián a műsorban tárgyalt vagy említett könyvei:

• Budapest ostroma
• A magyar honvédség a második világháborúban
• A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944
• A szembenézés hiánya. Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017
• Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben (Szerzőtárs: Meruk József)

A műsorban hivatkozott, korábbi interjúk

• A Magyar Narancs 1998-as interjúja az ifjú történésszel: “Lidérces álmaikban Budapest ostroma jön elő”
• A műsorban is taglalt mozgástérről egy korábbi Mandiner-interjúban: „Az egész ország jobban járna, ha megszűnne az MSZP”
• A tőzsdézésről és az ügynökügyekről: Ungváry: A képviselők csicskaviselkedése mögött az áll, hogy fogják a töküket
• A mesterségesen kreált, új történelmi emlékezetről a Magyar Hangban: Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti” idillt, ami sosem létezett

Peres ügyek

A műsorban szó esik Ungváry Krisztiánnak azokról a kutatásairól, amelyekből bírósági per lett.

• Kiss László úszóedző nem az a Kiss László: Itt van egy félreértésre okot adó névazonosság is. Ungváry Krisztián az interjúban példaként említi Kiss László úszóedző ügyét, amelyben egykori áldozatának megszólalása miatt kényszerültek visszavonulót fújni a nemi erőszakot elkövető edző védelmezői. Erről tömör összefoglalót nyújt ez a HVG-cikk. Ungváry Krisztián azonban nem az úszóedzővel, hanem Kiss László alkotmánybíróval pereskedett, egy szintén eléggé fordulatos ügyben, amely Strasbourgig jutott. Ennek rövid összefoglalója olvasható ebben az Index-cikkben.
• Kárpáti György vízilabdázóval folytatott jogvitáját Ungváry Krisztián ebben a cikkben foglalta össze.
• Kiss-Rigó László megyés püspök ügyéről, amely során a bíróság azt állapította meg, nem bizonyítható beszervezése, itt olvasható az MTI összefoglalója.
• Kolláth György jogásszal folytatott jogi csatározását részletesen taglalja a Magyar Narancs korábbi cikke.

Műsorjegyzetek

Mitől érdekesek a szovjet hadsereg dokumentációs fotói Budapest ostromáról? Miért posztolgatja ezeket a Facebookra Ungváry Krisztián?

A törzshely, az Auguszt cukrászda és a budapesti kitörés közötti kapcsolat. A Retek utcai harckocsi. A perverz mikrotörténeti megközelítés.

Budapest ostroma számokban.

Ungváry Krisztián először 1998-ban megjelent könyve, a Budapest ostroma. Hogyan tudott sikerkönyvet írni a témából huszonévesen?

Mi lehet az oka, hogy nem írta már meg korábban ezt a könyvet valaki? Félelem helyett a szerző legönfeledtebb napjai.

A családtagok börtönélményei. Miért tartották fontosnak a szülők, hogy erről a gyereknek nyíltan beszéljenek?

Ungváry Krisztián tőzsdei kalandja a kilencvenes évek elején.

A szenvedély, ami megmaradt az üzletelős korszakból. A kitüntetések és történelmi tárgyak gyűjtögetése.

Mennyi pénzt keresett a történész a tőzsdén? A függetlenség ára.

A túlélőkhöz, szemtanúkhoz való hozzáállás. Tárgyszerűség vagy empátia?

Ungváry Krisztián nagyapja, aki szintén megszálló csapatoknál szolgált, és része volt partizánvadász hadműveleteknek a II. világháborúban.

Az unokák harca, amikor a család történelmi emlékezete finoman szólva nem találkozik egymással. Mit lehet tenni ennek feloldásáért?

A náci és kommunista bűnök összehasonlításának fontossága.

Az Ungváry Krisztiánt ért „szidalmak” jobbról és balról.

A 2016. október 23-án készült fotó a sípoló és vérző fejű Ungváry Krisztiánról. A fotó és a tiltakozás története.

A miniszterelnök egészen szörnyű beszéde, ahol Brüsszel=Moszkva. „Moszkvát, úgy tudom, nem önként választotta Magyarország.” A politikusok felelőtlensége, az emberek megőrjítése és annak réme, hogyha kiléptetik Magyarországot az Unióból, az új Mohács, új Trianon lesz.

A történész, akit a tiltakozóakció, azaz politikai véleménnyilvánítása után fegyelmivel sújtottak munkahelyén.

Most erősödött-e fel Ungváry Krisztián politikai ügyekben való megnyilvánulása, vagy ez azelőtt is épp így volt? A németországi Wehrmacht-vita, korábbi történelmi viták, konfrontációk.

Ungváry Krisztián 2017-es könyve az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. Vitája Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal. Kiss László úszóedző ügye, az 1.0-ás ügynöklista leadrálása.

A levéltárba kerülő anyagok extrém anonimizálásának ötlete, annak felvetése, hogy mindenki hazavihesse a levéltárakból az őt érintő állambiztonsági iratokat, és ennek a felvetésnek a lehetetlensége.

Az igyekezet, hogy az adatokat elzárják: „Alapvetően ez egy politikai megrendelés”. De hogy lehet elvárni egy társadalomtól, hogy normálisan működjön, ha a múlttal való szembenézés egyáltalán nem történt meg? A lusztráció elmaradásának mindent relativizáló hatása és kihatása a mai politikára.

Fennáll-e a veszélye annak, hogy épp az ártatlanokat, a hálózatba belezsaroltakat az áldozatokat hurcolnánk-e meg, ha leírjuk, hogy ügynökök voltak?

Ma nem az egykori ügynököket, hanem a nevüket nyilvánosságra hozó kutatókat hurcolják meg. Ungváry Krisztián bírósági ügyei kutatásai miatt.

Nincs-e elege Ungváry Krisztián családjának az állandó pereskedésből, politikai háborúskodásból? Nem lenne jobb kitüntetéseket gyűjteni, mint bíróságra járni? A független értelmiségi küldetése.

A Magyar Katolikus Egyház érintettsége az ügynökügyekben. Az egyház politikai szerepvállalása, szövetsége a jelenlegi kormánypártokkal, mint hosszú távon az egyházra nézve igen káros fejlemény. Hogyan éli meg ezt a politikai szerepvállalást a hívő katolikus Ungváry Krisztián?

Megbízhatóak-e az archívumok? Lehet-e hamisítani állambiztonsági iratokat? Rendelkezésre állnak-e a leglényegesebbek a levéltárban?

A titkosszolgálatok feletti civil kontroll hiánya, ennek következményei és a túlbuzgó titkosítási gyakorlat.

Az ügynökkérdés jelenlegi kezelésének, az iratnyilvánosság elszabotálása a múlt megváltoztatása a célja?

Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának lényege című könyve, megírásának története és célja. Publicisztikai támadások a könyv megjelenése után.

Zsidóság és modernitás, a magyarországi antiszemitizmus okai: amikor a progresszióval és legfőképpen annak árnyoldalaival azonosítanak egy népcsoportot.

Miért volt könnyű elfogadtatni ’45 után az államosítást? A mindenható, a javakat elrabló és újraosztó (a szociális problémákat „a máséval megoldó”) állam „tradíciója”.

A nekik ez jár filozófiája és napjaink állami „einstandja”.

Miért hiányoznak manapság a hatalom békés átadásának alapfeltételei? A hiányzó „viszontbiztosítás”.

Ungváry Krisztián új Rákosi-könyve. Az iratok kalandos előkerülése, feldolgozása.

Milyen ember, milyen személyiség bontakozik ki előttünk a Rákosi-iratok alapján?

Ungváry Krisztián, a borkészítő. Olaszliszkai szőlőbirtoka, a borászkodás története. Miért megy hétvégén Ungváry Krisztián birtokára szőlőt kapálni?

A „mozgástér” kifejezés a magyar történettudományban – és a személyes életekben. Mozgástér és kényszerpálya.