Nyilván helyénvaló lenne a STÓSZ aktuális számában a járványügyi Pandémia rovattal folytatni, de az a sejtésem, hogy amikor eleve mindenki egy nagy karanténban él, lehet, sokan szívesebben olvasnának a hírlevélben inkább valami másról.
Hát akkor, legyen egy kis zene. Méghozzá a kérdés: vajh miért vágyjuk a közös zenehallgatást akkor is, amikor otthon digitális kütyüinken kitűnő minőségben élvezhetjük azt, amit szeretnénk? A Válasz Online cikkében a szerző, Stump András, a fizikus-evolúcióbiológus Szilágyi Andrást segítségül hívva mutatja be ennek tudományos hátterét. Ízelítő a cikkből:
„»A hippokampuszban elindul az oxitocin-termelés is. Ez viszont igen delikát kémiai folyamat, kevés természetes helyzetben jut szerephez.«” A zenén kívül még szex közben, szoptatáskor az anyában, valamint akkor, ha egy kellemes beszélgetésben igazán jól fel tudunk oldódni valakivel. Az oxitocint éppen ezért társas hormonnak is nevezik. A hatása ugyanis: elkezdünk elfogadóbbak lenni, vágyni kezdjük a közösséget, jobb lesz az együttműködő képességünk.”
