Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.
Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?
No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő Trianonról, az életről, meg mindenről.
(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót mindig megtalálod a honlapon.)
Az 1974-ben született Ablonczy Balázs fő kutatási területe Magyarország 20. századi története.
A történész 1998-ban történelem-francia szakon végzett az ELTÉ-n, de tanult a párizsi Sorbonne-on is.
2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt, 2015-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Jelenleg egyben a 2016-ban felállított Trianon 100 kutatócsoport vezetője.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Ablonczy Balázs a Wikipédián, részletes életrajza a Trianon 100 weblapján.
Az epizódban említett, taglalt könyvei:
- Ismeretlen Trianon – Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921 (2020)
- Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016)
- Trianon legendák (2010)
A turanizmus története
- Wikipédia-szócikk róla
- Ablonczy Balázs ismeretterjesztő cikke a Rubikonban
- Cikk a Nyelv és Tudományban Zempléni Árpádról, a turanizmus „feltalálójáról”, benne idézetek a Turáni dalokból
- A Turáni Társaság
- A Turán folyóirat egyik 1936-os száma, a 41. oldalon Bán Aladár Turáni himnusza (a finnugor kongresszus alkalmából közölt szövegváltozat Uráli himnusz néven fut, a lábjegyzet adja meg az eredeti címet és a módosult első sort)
A turanizmus kapcsán említett művek
- Ady Endre: Menjünk vissza Ázsiába!
- Bencsi(k) Zoltán Koppány-e vagy István? című könyve, és a Turáni Egyistenhívők Tábora
- István, a király (rockopera)
- Innin ls Dumuzi oratórium
- Stumpf András: Szörényi (könyv)
- 13 óra: Bengázi titkos katonái (amerikai akciófilm)
Korrekció: Az epizód egy korábbi változatában volt három mondat, amelyben figyelmetlenségből Petőfire hivatkoztunk egy Arany-idézetnél. Javítva.
Trianon kapcsán említett művek
- Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható
- Révész Tamás: Nem akartak több katonát látni; a Válasz Online interjúja a szerzővel itt olvasható
Korábbi epizódok történelem témában
Ha érdekel a történelem, figyelmedbe ajánlom a podcaston ezeket a korábbi epizódokat is:
- 025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack
- 023 Sudár Balázs – A sztyeppén utazó know-how és honfoglaló eleink, akik nagyon tudtak valamit
- 015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben
Az epizódban említett történelmi események
- A francia nyelv elsődlegességét és kizárólagosságát megalapozó Villers-cotterêts-i rendelet (1539)
- Breszt-litovszki béke (1918)
- Bukaresti béke (1918)
- Spai egyezmény (1918)
- A Szent István csatahajó elsüllyesztése és ennek filmfelvétele (1918)
- A Michael-hadművelet (1918)
- Spanyolnátha (1918–1919)
- Török függetlenségi háború (1919–1923)
- Finn téli háború
- A Finnországba küldött magyar légió története
„Trianon-legendák” és cáfolatuk
- A Mackensen-legenda
- 2020-ban mindent visszakapunk?
- Bár Orbán Viktor és Semjén Zsolt beszédében is szerepelt, miszerint Apponyi védőbeszédében azt mondta volna, hogy „Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”, Apponyi ilyet nem mondott az említett beszédben. Hogy mit mondott valójában, az egyebek mellett ebben a Rubicon-cikkben is elolvasható
A Trianon 100 kutatócsoport
- honlapja
- az epizódban említett közvélemény-kutatása
- Lendület program
A Romsics-affér
- Vezető magyar történészek kiállása (köztük Ablonczy Balázs) kiállása Romsics Ignác mellett, miután Szakács Árpád kultúrharcos megtámadta őt a kormányszócső Magyar Nemzetben
- Ungváry Krisztián első és második válaszcikke
- Az ügy háttere és az összeesküvésről szóló állítások cáfolata a Válasz Online cikkében
Egyéb, az epizódban előkerült történések, fogalmak, előzmények
- A herderi jóslat
- Kossuth Lajos levelezése „Napsugárral”, 63 évvel fiatalabb szerelmével
Intézmények, szervezetek, helyszínek
- Párizsi Magyar Intézet
- Kurultaj
- Encián Turisták
- Mezőgazdasági Múzeum
- A Lillafüredi palotaszálló és története
Az epizódban említett nevek
Orientalisták, nyelvészek és más tudósok
- Bán Aladár (irodalomtörténész)
- Bendefy László (geodéta)
- Bobula Ida (történész)
- Cholnoky Jenő (földrajztudós)
- Diószegi Vilmos (néprajzkutató)
- Goldzieher Ignác (orientalista)
- Gyurgyák János (történész)
- Hekler Antal (művészettörténész)
- Kósa László (néprajzkutató)
- Lükő Gábor (néprajzkutató)
- Kont Ignác (irodalomtörténész)
- Mándoki Kongur István (nyelvész)
- Max Müller (nyelvész)
- Németh Gyula (nyelvész)
- Nopcsa Ferenc (paleontológus)
- Richly Gábor (történész)
- Romsics Ignác (történész)
- Riedl Frigyes (irodalomtudós)
- Stein Aurél (orientalista)
- Ungváry Krisztián (történész)
- Vámbéry Ármin (orientalista)
- Varga Zsigmond (teológus)
- Vikár Béla (etnográfus)
- Virányi Elemér (nyelvész)
Politikusok, jogászok
- Balkányi Kálmán
- Berinkey Dénes
- Adolf Hitler
- Hóman Bálint
- Károlyi Mihály
- Klebelsberg Kuno
- Paikert Alajos
- Szálasi Ferenc
- Teleki Pál
- Thallóczy Lajos
- Tisza István
- Tisza Kálmán
- Zsedényi Béla
Költők, írók, művészek, építészek, újságírók
- Ady Endre
- Badal János
- Kismarty-Lechner Jenő
- Lőcsey Gabriella
- Komjáthy Jenő
- Kós Károly
- Medgyaszay István
- Rácz István
- Szakács Árpád
- Szörényi Levente
- Szörényi Gyula (ebben a könyvben esik róla szó)
- Tolnai Lajos
- Toroczkai Wigand Ede
- Zempléni Árpád
Műsorjegyzetek időkóddal
[00:06:53]
Mi a turanizmus? Mit takar, honnan jött a szó, és ki volt a turanizmus atyjaként tisztelt Zempléni Árpád? Mik azok a turáni népek? Max Müller nyelvész elmélete.
[00:12:03]
Magyar imperializmus és turanizmus. Küldetés a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten. Tőkések, politikusok és tudósok a Turáni Társaságban. Trianon mint törés: a frusztráció ideológiája.
[00:14:02]
A turán szó eredete a perzsa mitológiában. A turáni átok.
[00:16:52]
Paikert Alajos, a Turáni Társaság egyik alapítója és ügyvezető igazgatója és a líbiai magyar alkirályság ötlete. Hagyatéka a Vajdahunyad várában. Mint hiányzó láncszem a sumér-magyar néprokonítás történetében.
[00:23:59]
A Turáni Társaság befolyása: miniszterelnökök és miniszterek soraiban, hatása a magyar politikára.
[00:26:17]
A magyar imperializmus korabeli céljai és realitása a századfordulón. Magyar ösztöndíjprogram, a Monarchia szerepe az albán „nemzetépítésben”.
[00:29:20]
Korabeli „fenegyerekek” a turanisták között. Nopcsa Ferenc és Thallóczy Lajos. A konstantinápolyi magyar intézet és híres ösztöndíjasa, Kós Károly. A turanizmus, mint az ősi és eredeti keresése.
[00:32:52]
A magyar keletkutatás és a Turáni Társaság kapcsolata. Vámbéry Ármin, mint tiszteletbeli elnök. Goldziher Ignác, Kégl Sándor. Foyltonosságok magyar keletkutatásban napjainkig.
[00:36:48]
A turáni mozgalom és a baljós előérzetek: az egyedül vagyunk alapélménye, a nemzethalál képzete és a „herderi jóslat”. A magyarok elleni árja és a szláv „összeesküvés” képzete. Zempléni Árpád próféciája Trianon előtt. A magyarság „PR-problémája”, gyülekező viharfelhők. A fele részben nemzetiségek által lakott ország.
[00:42:21]
1918 tavasza, amikor majdnem mindenki azt hitte, hogy az Osztárk-Magyar monarchia megnyerte a háborút. A hirtelen zuhanás 1918 nyarától és a birodalom gyors felbomlása, a Szent István csatahajó elsüllyesztése. Összeomlás a nyugati hadszíntéren: osztrák-magyar alakulatok Verdunnél. Szálasi Ferenc a nyugati hadszíntéren.
[00:46:40]
Zempléni Árpád budapesti temetése 1919-ben. Román, csehszlovák és szerb megszállás. Magyarország megszűnésének felrémlő lehetősége.
[00:48:30]
Spanyolnátha, fosztogatás és menekültáradat: mindennapok Magyarországon az összeomlás után. Az első menekültek a vasutasok.
[00:54:46]
A Monarchia feldarabolásának elhatározása az Antant részéről. Félelem a majdnem megvalósuló német hegemóniától. Lett volna lehetősége Magyarországnak kedvezőbb békefeltételekre?
[01:01:17]
Miért sikerült a törököknek a területvédelem, és miért nem sikerülhetett a magyaroknak?
[01:02:42]
Nyugatellenesség a turanista mozgalomban Trianon után. A reformkor óta tartó modernizációs elképzelés csődje.
[01:06:26]
Van olyan, hogy nemzetkarakterológia? Miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól a magyarok és a franciák? A republikánus ethosz Franciaországban.
[01:08:56]
A Turáni Társaság átalakulása, jelentőségének csökkenése Trianon után.
[01:12:52]
A finnugor rokonság, amely a két háború között hangysúlyosan része a turáni gondolatnak. A finnugor néprokonság a közoktatásban és a közéletben, politikában.
[01:14:39]
A Magyarországi Turán Szövetség, amelybe a radikálisabb, extremistább turanisták tömörülnek. Az István, a király rockopera turanista előzményei, Szörényi Gyula, a radikális turáni körök tagja.
[01:18:54]
A turanista hálózatok a II. Világháború után. Emigráció és a hazai turanizmus nemhivatalos újraszerveződése Magyarországon a kommunizmus évei alatt. Kapcsolata a teozófiával és magyarországi buddhizmussal.
[01:22:02]
A turanizmus ma: Kurultáj és lovasíjászat, a Magyar Turán Alapítvány.
[01:23:11]
Turanizmus és antiszemitizmus. Cholnoky Jenő tevékenysége.
[01:26:43]
A turanizmus és a magyar diplomácia. A testvérnépek reakciói. A finnek dilemmája a török („altáji”) rokonsággal. Magyar légió Finnországban az 1939-es finn-szovjet háború során. Magyar geopolitikai illúziók a Kelettel kapcsolatban.
[01:33:50]
Turanizmus és a Fidesz-kormány keleti nyitás programja 2010 után.
[01:34:45]
Turisztika és nemzetépítés: a természetjárás, mint hazafias kötelesség és az elveszett területek pótlása. A Kék-túra története.
[01:39:10]
A Trianon 100 kutatócsoport és munkája, eredményei.
[01:41:22]
A Youtube-on terjedő konteók, összeesküvés és a történész felvilágosító munkájának esélyei. A józanok igénye a tájékozódásra. A mítoszirtó történészi munka vég nélkülisége.
[01:45:30]
Szakács Árpád, a Fidesz kultúrharcosának támadása a Magyar Nemzetben. A Romsics Ignác mellett kiálló történészek, akik között ott volt Ablonczy Balázs is. Romsics, az iskolaépítő.
[01:48:12]
Ablonczy Balázs középiskolai és egyetemi tanulmányai A gyerekkori találkozás a határon túli színházakkal édesapja munkája révén. Az írói véna és a könyveinek írói technikája.
[01:51:50]
Ablonczy Balázs viszonya a francia kultúrához, a francia nyelvhez. A nehezen jól beszélhető francia.
[skipto time=”01:54: 41″]
Hogyan viszonyulnak a franciák ma Trianonhoz? A francia identitás és az I. világháború kultusza Franciaországban.
[01:56:08]
Trianon, mint magyar identitás. Lehet-e ebből számunkra egyszer történelem?
[02:00:00]
Mennyire alakíthatja a fiatalabb generációk szemléletét az új magyar turanizmus? Vagy erősebb az elmúlt évszázadok nyugat-központú modernizációja?
[02:04:02]
Ablonczy Balázs, mint a Párizsi Magyar Intézet vezetője. Pénztelenség és egyéb viszontagságok.
[02:11:46]
Franciaország, amelynek sikerült az, ami a magyaroknak nem: nemzetállamot építeni történelmi határai megőrzésével. A magyar lemaradás és az asszimiláció feltételeinek különbségei ehhez képest. Trianon és a magyar nemzetiségi politika.
[02:18:53]
Mennyire értjük Franciaországot? A laikus köztársaság ideája Franciaországban.
[02:21:10]
Létezik a turáni átok? A külföldi népekkel összevetve valóban széthúzó nép a magyar?
