![„Létrehoznak [Etelközben] egy olyan államot, ami nagyon virulens, nagyon aktívan elkezd beavatkozni a szomszédainak az életébe, aztán kibírja, hogy a besenyők megtámadják hátulról, aztán kibírja azt, hogy át kell költözni a Kárpát-medencébe, és el kell foglalni egy országot, és utána még 400 évig Árpád-ház néven lelkesen uralkodik. Ezek nagyon tudtak valamit.”](https://azeletmegminden.hu/wp-content/uploads/2019/12/Sudarbalazs.jpg "Sudár Balázs")
Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?
Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.
De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.
Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár).
Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.
Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője.
Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk.
Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Sudár Balázs Wikipedia-oldala.
A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.)
A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala.
Könyv
A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):
- A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1.
- Magyarok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 2.
- Honfoglalók fegyverben – Magyar Őstörténet 3.
- Honfoglalás és megtelepedés – Magyar őstörténet 4.
- Hétköznapok a honfoglalás korában – Magyar őstörténet 5.
- A honfoglalók műveltsége – Magyar őstörténet 6.
Komjáthy István: Mondák könyve
A zene Sudár Balázs életében
- A Canlar együttes facebook-oldala
- Krysztof Penderecki
- Kobzos Kiss Tamás
Az epizódban elhangzó főbb földrajzi nevek, helyek, egységek
- Etelköz
- Levédia
- Szubbotnyici-horizont
- az eurázsiai sztyeppe-régió
- Havasalföld
- Ujgur kaganátus
- Bizánci Birodalom
- Frank birodalom
Az epizódban említett népek
- besenyők
- kabarok
- kazárok
- baskírok
- avarok
- oguzok
- bolgárok
- iráni népek
- hunok – ebből általában félreértés van: többféle hun népet különböztetünk meg, pl. vita témája, milyen kapcsolat van az Attila népének tekintett, és Európába betörő „nyugati hunok” és a Kína történelmét is alakító „ázsiai hunok” között.
- tatárok
Az epizódban előforduló személynevek, történelmi személyek
Egyéb fontos kifejezések
- gyula
- karha (harka)
- vérszerződés
- hétmagyar (hét magyar törzs)
- tengrizmus
- kürtgyarmat (mint valójában két törzs)
- gyepű
- finnugor nyelvrokonság
Korábbi, történelmi tárgyú epizódok
Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még:
- #008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit ér
- #015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben
Műsorjegyzetek
[0:05:59]
Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása.
[0:11:20]
Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői.
[0:13:19]
Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza.
[0:16:38]
Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták.
[0:21:43]
A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között.
[0:26:09]
Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása.
[0:27:40]
A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása.
[0:28:46]
A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt.
[0:29:33]
Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról?
[0:34:07]
A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem.
[0:37:02]
Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett?
[0:38:09]
Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom.
[0:40:36]
Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba.
[0:43:12]
A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik.
[0:45:35]
Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése.
[0:47:24]
A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen.
[0:50:45]
A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre.
[0:53:34]
Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor.
[0:57:16]
Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések.
[0:58:29]
Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal.
[1:00:31]
A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről?
[1:03:19]
A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben.
[1:07:48]
A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene.
[1:09:04]
A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek.
[1:12:12]
A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes.
[1:13:08]
Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül.
[1:15:43]
Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség.
[1:19:12]
A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how.
[1:20:30]
Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk.
[1:22:28]
A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa.
[1:24:38]
Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése?
[1:26:14]
Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija.
[1:28:40]
Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után.
[1:32:25]
Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bejött, vagy az, aki itt volt. Vagy mindkettő. A honfoglalók valószínűsíthetően kis létszáma.
[1:36:39]
A nyelvemlékek hiányának problémája.
[1:37:26]
Az avarok.
[1:38:55]
A középkori magyar állam írásbelisége mögül előbukkanó magyar nyelv. A magyar nyelvi pozíció erőssége, ennek lehetséges magyarázata.
[1:43:22]
Miért nem tekinthető kettős honfoglalásnak az, hogy korábban volt magyar beköltözés már a Kárpát-medencébe? A magyar politikai név késői megszületése.
[1:45:37]
Székelyek és avarok. A későavarok magyarul beszéltek?
[1:46:48]
Miért vitte félre az őstörténet-kutatást a nyelvészet?
[1:50:26]
A finnugor nyelvrokonság és a sztyeppei kulturális vagy genetikai örökség nem áll szemben egymással, ez álvita: két külön dologról van szó.
[1:54:09]
A kurultáj, mint az inga kilengése, túlzásai, de ennek érthető okai.
[1:55:14]
A hun-magyar rokonság problémája. A hun hagyomány megfoghatatlansága, nyom nélküli eltűnése.
[1:59:55]
A népalakulás szempontjából, ami elég változó, a tudat biztosítja a folytonosságot, ami nálunk az Etelközben született meg.
[2:00:23]
A Magyarságkutató Intézet, amelynek a hun eredet bizonyítása fontos. Miérta hun rokonságnak reneszánsza?
[2:02:52]
A hun rokonság a magyar hagyományban. Ennek kérdései.
[2:05:01]
A genetikai kutatás, mint csodafegyver, és ennek lehetséges hátulütői, problémái.
[2:09:06]
Változás előtt áll a magyar őstörténet-kutatás? A szemléletmód megváltoztatásának szükségessége.
[2:10:33]
A meglévő, de nem feldolgozott források megvizsgálásának szükségessége. Az ujgur birodalom összeomlása, az akkori népmozgások tanulmányozásának igénye.
[2:12:23]
A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Őstörténeti Témacsoport finanszírozása közötti óriási aránytalanság. A politika elvárásai, amelyek rányomják bélyegüket a kutatásokra.
[2:16:46]
Létezik-e olyan társadalmi-kulturális közeg a magyarok számára, ahol az individualizmusban rejlő kreatív energia felszabadítható?
