Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.
Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.
E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).
Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.
És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.
Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.
Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.
Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.
Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.
Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Zoltán Gábor a Wikipedián.
Megjelent könyvei:
- Szomszéd – Orgia előtt és után (2018)
- Orgia (2016)
- Fekete bársony (2006)
- Szőlőt venni (2001)
- Erények könyve (1999)
- Vásárlók könyve (1997)
Történelemi háttér
- A beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről.
- Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián.
Műveikkel említett szerzők
- Elias Canetti: Tömeg és hatalom
- Kertész Imre: Sorstalanság
- Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában
- Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata
Az epizódban említett újságcikkek
- Rab László tanulmánya Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József a kerületi nyilas rémtettek egyik kulcsfigurája volt.
- Vargha János írása az Élet és Irodalomban a Nuszbaum nőverekről, akiket Pokorni József, illetve felesége adott rendőrkézre.
A témában említett további szerzők
- Theodor Adorno (filozófus)
- Tadeusz Borowski (író)
- Jean-Pierre Derriennic (Polgárháborúk című könyve könyve magyarul)
- Gazdag József
- W. G. Sebald
A XII. kerületi nyilas vérengzések említett helyszínei:
- Alma utca 2.: zsidó szeretetház, amelynek lakói és személyzete közül 71 embert gyilkoltak meg a nyilasok.
- Maros utca 16.: a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházban (ma helyén rendelőintézet működik) lezajlott vérengzés helyszíne. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde a rendelőintézetben, amelyben saját nagyapját emelte ki, mint elkövetőt.
- Városmajor utca 64–66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 160 áldozattal járó nyilas vérengzés helyszíne.
Témába vágó, korábbi podcastepizódok
További linkek az epizódhoz
XII. kerületi helyszínek ez epizódból:
- A Kútvölgyi út Oktatókórház története.
- MOM – Magyar Optikai Művek
- Pasaréti utca 10., Kurt Rettmann villája
- Pasaréti utca 8. Jávor Pál villája
- Postás Alapítványi Kórház
- Szépilona: a kocsiszín története a BKV honlapján. A kocsiszín mellé épített munkáslakásokról érdekes beszámolót nyújt ez a blogbejegyzés. („Beszkártosok”: a BSzKRt a BKV elődje volt. )
- Szent János Kórház
- A „Turulos emlékmű”, azaz a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve, Pokorni József nevének levetetése az emlékműről.
- Városmajor
Az epizódban említett további nevek
- Ady Endre (költő)
- Alföldi Géza (költő)
- Babits Mihály (költő)
- Samuel Beckett (drámaíró)
- Berda József (költő)
- Boncza Berta, „Csinszka” (költő)
- Csoóri Sándor (költő)
- Csurka István (író)
- Dózsa György (a középkori parasztfelkelés vezére)
- Erdélyi József (költő)
- Ferencsik János (karmester)
- Gunter Demnig (szobrász, a botlatókövek kitalálója)
- Jávor Pál (színész)
- Karádi Katalin (színész)
- Kassák Lajos (költő)
- Emmanuel Macron (elnök)
- Márai Sándor (író)
- Márffy Ödön (festő)
- Marschall Éva (rádiós szerkesztő, dramaturg)
- Muráti Lili (színész)
- Németh László (író)
- Nyírő József (író)
- Pokorni Zoltán (politikus)
- Pokorni József (Pokorni Zoltán nagyapja, nyilas elkövető)
- Pokorni János (Pokorni Zoltán az állambiztonsági szolgálatok által zsarolással beszervezett édesapja)
- Radnóti Miklós (költő)
- Reinitz Béla (zeneszerző, zenekritikus)
- Rettmann Kurt (budai villája szolgált titkos nyilas főhadiszállásként)
- Sebő Ferenc (népzenekutató)
- Soros György (üzletember)
- Zelk Zoltán (költő)
Említett levéltárak
- Állambiztonsági Szolgálatok levéltára
- Budapest Főváros levéltára
- Hadtörténelmi levéltár
- Magyar Nemzeti Levéltár
Műsorjegyzetek
[0:05:49]
Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál.
[0:08:03]
Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció.
[0:14:06]
Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai.
[0:18:15]
A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”.
[0:19:26]
Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete.
[0:21:06]
A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”.
[0:24:24]
Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot?
[0:26:43]
A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona.
[0:30:31]
Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai.
[0:33:24]
A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”.
[0:35:40]
A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás.
[0:40:59]
A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése.
[0:44:31]
A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése.
[0:46:51]
Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések.
[0:49:27]
Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt.
[0:52:45]
Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje.
[0:53:55]
Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt.
[0:55:01]
Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön.
[0:57:50]
A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével.
[0:59:15]
A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza.
[1:01:35]
Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása.
[1:05:00]
A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja.
[1:07:46]
A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje.
[1:09:22]
Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei.
[1:13:24]
A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben.
[1:15:02]
A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében.
[1:20:13]
Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után?
[1:21:14]
A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?)
[1:23:09]
A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita.
[1:29:20]
Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak.
[1:33:57]
A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”.
[1:36:00]
Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója.
[1:37:57]
Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle
„felelősség” ez, ami a szembenézést, bocsánatkérést szükségessé teszi?
[1:40:39]
Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán.
[1:42:58]
Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában.
[1:49:22]
Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban?
[1:52:23]
Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek.
[1:54:20]
Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte.
[2:01:16]
A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre.
[2:04:29]
Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága.
[2:08:50]
Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság.
[2:12:05]
Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége.
[2:15:11]
Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza.
[2:19:56]
Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt.
