Tompa Andrea számára kamaszkorában az írás olyan játszótér volt, ahol szabad lehetett. És ahol a fájdalomnak utat adhatott. Aztán évtizedek alatt ez a játszótér olyan univerzummá nőtt, amibe immár belefér négy nagyregény és bennük három nemzedék története – történelmi és személyes traumáikkal, fájdalmaikkal és örömeikkel.
Ebben az epizódban tehát a kortárs magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb alkotójával, Tompa Andreával beszélgetek egy nehéz örökségről, Oroszország összeomlásáról és a maratonról, amit nem szégyen a harmincadik kilométernél feladni.
Tompa Andrea Kolozsváron született 1971-ben, meghatározó élménye az 1989-es romániai forradalom, 1990-től Budapesten él. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett, és hosszú ideig magas színvonalon művelt színikritikáiról, színháztudományi írásairól volt ismert.
Első regénye csak 2010-ben jelent meg, amit aztán másik három nagyregény követett.
Munkásságát rangos magyar díjakkal is elismerték, és az interjú rögzítése után pár nappal érkezett a hír: Tompa Andrea Omerta című regényének német fordítása a németországi nemzetközi irodalmi díj rövid listáján van (ez a jelölés már önmagában is óriási siker). Közel egy időben ezzel az írónő A hóhér háza című könyve az ugyancsak rangos Oxford-Weidenfeld-díj jelöltjei közé is bekerült.
Műsorjegyzetek
Tompa Andrea
Említett művei
- A hóhér háza – Történetek az aranykorból (2010)
- Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben (2013)
- Omerta – Hallgatások könyve (2017)
- Haza (2020)
- Vaslaci című meséje
- a Meseország mindenkié című kötet, amelyben a fenti mese is szerepel (és amelyet Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa nyilvánosan ledarált)
- az örökbefogadó szülőket felkészítő kötelező tanfolyam eltörlése elleni petícióról szól ez a cikk.
Vele kapcsolatban említett intézmények
- Színház és Film Kar, Babes-Bolyai Tuodmányegyetem
- Színházi Kritikusok Céhe (amelynek Tompa Andrea két cikluson át, 2015-ig volt elnöke)
- Színház folyóirat (2020-ig a főszerkesztő Tompa Andrea)
- a Nemzeti Kulturális Alap független színházi kuratóriuma – Tompa Andrea cikke saját menesztéséről a grémiumból az egykori Népszabadságban
- MR1 Kossuth Rádió – Pro és kontra (ebben a műsorban dolgozott)
- ELTE orosz szak (itt végzett Tompa Andrea )
A műsorban hivatkozott cikkei
Tompa Andrea a Színház című folyóiratban megjelent két írása még nem olvasható online:
- Elnémítás: lágy és öncenzúra (megjelent a folyóirat áprilisi számában)
- Tompa Andrea: Művésznő, van önnek politikai véleménye? (megjelent a folyóirat májusi számában)
A háborúval kapcsolatban említett fogalmak, események
- a fél horogkeresztre emlékeztető Z-betű jelentése
- nácítlanítás (a magyar Wikipedia-szócikk még nem létezik)
- speciális művelet (különleges katonai művelet) – az Ukrajna elleni orosz agresszió eufemisztikus moszkvai elnevezése, elkerülendő a „háború” szó használatát
- február 24.: az Ukrajna elleni háború kezdete
Orosz újságírók és sajtótermékek
- Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta főszerkesztője
- itt látható a Youtube-on egy interjú vele a műsorban szintén említett Katerina Gordijeva Mondd el Gordijevának című műsorában, angol felirattal a háborúról és Putyin rendszeréről
- Ekho Moszkvi (az elhallgatott rádió és hírportál)
- Marina Davidova, a Teatr című folyóirat főszerkesztője, akinek Z betűt festettek az ajtajára, és elmenekült Oroszországból.
- Grigorij Jugyin (a műsorban „Nyikolaj” néven említődik), rendelkezik angol nyelvű Twitter-fiókkal is
- Lityeraturnaja Gazeta (és a Wikipedia angol nyelvű szócikke róla) – a háborút támogató, több mint 500 orosz író állásfoglalását közlő irodalmi lap
További említett cikkek, könyvek, alkotások
- Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája – denunciáló cikksorozat a Magyar Időkben
- Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől
- Hamvas Béla: Karnevál
- August Strindberg: Haláltánc
- Karl Ove Knausgård: Harcom
- A Sosztakovicsot denunciáló cikk kapcsán általam említett zenetörténeti könyv:
- Alex Ross: The Rest is Noise
- Ismerős Arcok: Nélküled („Egy vérből valók vagyunk” – a műsorban ezen a „címen” említettem ezt a dalt, de ez így pontatlan, bár sokan ezen a címen is említik ezt a szerzeményt.)
Intézmények
- Labrisz Leszbikus Egyesület
- Kolozsvári Állami Magyar Színház
- Közép-Európai Egyetem (CEU)
- Krétakör Színház
- Petőfi Irodalmi Múzeum
További nevek
- Bertolt Brecht
- Csáki Judit
- Demeter Szilárd
- Henrik Ibsen
- Kerényi Miklós Gábor (KERO)
- Koltai Tamás
- Márta István
- Molnár Gál Péter
- Vlagyimir Putyin
- Szőcs Géza
- Vidnyánszki Attila
Említett fogalmak
- Tikkun olam, a világ megjavítása a judaizmusban
- a mormonok és a magyar családfakutatás
- az ukrán nyelvről esik szó ebben a korábbi podcastepizódban is:
Tartalmi kivonat időkódokkal
[0:05:48] Tompa Andrea és az orosz nyelv. Miért megy egy fiatal lány 1989-ben orosz szakra, pont akkor, amikor mindenki más menekült előle?
[0:09:41] Cenzúra, öncenzúra, hallgatás: az orosz értelmiség és az ukrajnai háború. „Nácítlanítás” külföldön és belföldön, a Z betű szimbolikája.
[0:22:21] Az autokrácia és a totális állam: különbségek, fokozatok, ezek jellemzői.
[0:30:31] A hallgatás mint cinkosság és állásfoglalás – Oroszországban és máshol.
[0:38:21] Hallgatás és cenzúra Magyarországon, állami retorziók azért, ha valaki beszél a színházi világban és máshol.
[0:44:07] A denunciáló cikk „műfaja” és sztálinista hagyománya. Zsdanov és Szakács Árpád.
[0:55:48] A Meseország mindenkié című könyv ledarálása. Tompa Andrea örökbefogadós meséje benne.
[1:01:28] Tompa Andrea és gyermeke örökbefogadásának története
[1:06:35] Miért hasznos egy tanfolyam az örökbefogadó szülőknek? Miért törölték ezt a kötelező tanfolyamot el mégis? Az örökebefogadott gyerek mint ajándék és nem mint veszteségtörténet.
[1:15:22] Miért az örökbefogadást, és miért nem a lombikprogramot választották Andreáék?
[1:24:16] A vér mint fontos toposz a mai magyar állami ideológiában. Kitérő: Tompa Andrea, az állatmentő. A hagyományostól eltérő családmodellek, egyszülős családok és a hivatalos ideál.
[1:33:41] Tompa Andrea családtörténete: születése egy színházi előadás után. Az ősök ismerete által adott stabilitás.
[1:39:29] Az ősök sorsának kijavítása: a személyes sorsban és mint a világ megjavításának képzete. A katolikus és a zsidó nagymama története.
[1:51:54] Tompa Andrea édesapjának története. Az apa alkoholizmusa és öngyilkossága.
[2:03:43] Az alkohol mint csábítás és megoldóképlet. Miért nem lett rabja Tompa Andrea?
[2:07:23] Hogyan lökte apja halála Tompa Andreát az írás felé? És kezdetben egy másik karrier: a színikritika.
[2:15:48] A (nagy)regényírói karrier kezdete. Halogatás és inspiráció.
[2:20:40] Tompa Andrea regényei: egy könyv egy nemzedék?
[2:24:17] Vonatkozik-e a sorsjavítás olyan kollektív traumákra is, mint Trianon? Saját törésvonalaink: „erdélyizni” épp olyan, mint cigányozni és „buzizni”.
