Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.
Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?
Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.
Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományterületet átfogó, azaz multidiszciplináris témák, és aki folyton új ötletek, gondolatok után kutat. Legfőképpen a különféle biológai hálózatok érdeklik, mint például a táplálékláncok, tájszerkezeti hálózatok vagy éppen az állatok közösségi hálói – olykor az embereké.
Jordán Ferenc az MTA doktora, szakterülete az elméleti ökológia, tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben Akadémiai Díjjal ismerte el.
Műsorjegyzetek
Jordán Ferenc
- weblapja
- adatlapja az Országos Doktori Tanács oldalán
- könyve, az Ördögi jóslatok
- említett, társszerzőkkel írt cikke a Psychology Today-ben
- a Branco Weiss ösztöndíj
- vele készült, hivatkozott, korábbi interjúk a Válasz Online-on:
Intézmények
- Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
- Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (elnök: Maróth Miklós)
- Ökológiai Kutatóközpont
A műsorban említett további könyvek, filmek
- David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)
- Gerald Durrell: Az amatőr természetbúvár (1982)
- Paul R. Ehrlich: The Population Bomb (1968)
- Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás (2014)
Az epizód végén elhangzó, szponzorált blokkban ajánlott könyvek
- Jessikka Aro: Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából
- Federico Fellini: Akarsz velem álmodni? – Jelenetek, hangjátékok
Az epizódban említett természetfilmesek, etológusok, ökológusok, kutatók
- Joy Adamson
- David Attenborough
- Daniel Blumstein
- Csányi Vilmos
- Gerald Durrell
- Paul R. Ehrlich
- Jane Goodall
- Vida Gábor
Fogalmak, események, folyamatok
- biodiverzitás
- bozóthús
- a dodó madár és kihalása
- a Golf-áramlat legyengülése
- pillangó-hatás
- az etiópiai éhezők megsegítésére szervezett 1985-ös, Live Aid szuperkoncert
- kézzel beporzott virágok Kínában
- a műanyagszemét-krízis
- Natura 2000 területek
- Rámszari egyezmény
- tömegkihalás és háttérkihalás: A kihalások története (Jordán Ferenc korábbi cikke a kilencvenes évekből)
- a vadon eltűnése: friss cikk, friss adatok arról, hogy még nagyobb a baj, mint eddig hitték
- virágporzó drónok Japánban és Kínában
- wet market
- zoonózis
A hálózatkutatás fejlődése kapcsán említett nevek
- Barabási Albert-László (a vele készült podcastepizód)
- Csermely Péter
- Steven Strogatz
- Duncan J. Watts (a Watts–Strogatz modellről bővebben)
Kivonatos tartalom időkóddal
[00:05:29]
David Attenborough Egy élet a bolygónkon című filmje. Valóban akkor a baj, mint ahogy a film állítja?
[00:10:04]
Miért hálózat a Golf-áramlat? Hogyan értelmezhető az a kifejezés, hogy „a Föld nagy hálózatai”? Biológia, ökológia és a hálózatos gondolkodás.
[00:14:35]
Az emberiség, mint túl sikeres faj. A járványok, mint amelyek „kordában tarhatja” az ilyen sikereket.
[00:15:49]
Jordán Ferenc, aki „pár perccel” a kitörése előtt megjósolta a koronavírus-járványt, miközben semmi újat nem mondott. Miért következménye egy ilyen világjárvány annak, hogy megbontottuk a természet rendjét? Zoonózis, elszegényedés és túlnépesedés.
[00:20:13]
Miért gond a vadonok területének csökkenése, eltűnése? Miért fontos, hogy legyen vadon? A biodiverzitás fontossága.
[00:26:41]
A félrement természetvédelem, ahol az adminisztráció és a kommunikáció dominál a folyamatok megismerése helyett. A kulcsfajok azonosítása a szerethetők védése helyett. Erdei rendszermodellek és -kísérletek: mit történik, ha kiveszünk egy-egy fajt egy adott területről?
[00:34:52]
Nem lehetséges, hogy a technológia megoldja majd az eltűnő fajok problémáját? (Pl. növényeket beporzó minidrónok ötlete.) A technokraták és az ökológusokhasznos párbeszéde.
[00:37:03]
Elizabeth Kolbert A hatodik kihalás című könyve. Az ember okozta kihalási hullám mérete az előzőekhez képest. A tömeges és háttérkihalás közti különbség.
[00:39:37]
A vadon, mint evolúciós tartalék, ahol új megoldásokkal állhat elő a természet kataklizmák esetén.
[00:41:59]
Nem lehet, hogy túlzók az ökológusok állításai, riogatásai? Paul R. Ehrlich jóslatai a tömeges éhínségről. Túlnépesedés és élelmezés. A vele írt közös cikk története.
[00:48:18]
Mi történik, amikor ökológusok, biológusok és nemzetbiztosnági szakemberek beszélgetnek egymással hat napon át? Mit tudnak tanítani egymásnak?
[00:52:32]
A Psychology Today-ban írt cikk témája, tartalma: a pandémia egymással is kölcsönhatásban álló kiváltó okai. A népesség csökkentésének fontossága. A gazdaság „lokalizálásának” fontossága. Ehhez szükséges: életmódváltás „alulról”, korlátozó intézkedések „felülről”.
[01:02:42]
A „népesedésbomba” hatástalanításának problémái. A pandémia által mutatott megoldások. Az adaptáció lehetősége és szükségessége.
[01:07:39]
Nem irreális elvárás-e az emberrel szemben az élethosszig tartó tanulás? Adaptáció? Nem lehet, hogy ez túl sok? Eltérő stratégiák a társadalmon belül, illetve mit mondanak ezek egy adott országról? A mobilitás fontossága és a bezárkózó Magyarország. Ennek lehetséges történelmi és politikai okai. Közvetlen tapasztalatok a világot látni nem akaró fiatal kutatókról. Ennek igen káros hatásai.
[01:13:43]
A Branco Weiss-ösztöndíj, és meghatározó hatása Jordán Ferenc életére. Az ott elnyert stipendium témája: hálózatok alakulása iskolai osztályközösségekben.
[01:21:39]
Jordán Ferenc érdeklődése a hálózatkutatás iránt. A hálózatok tudományának robbanásszerű fejlődése a 90-es évek végén.
[01:24:10]
A klikkesedés, a nagy csoportok kisebbekre bomlása mint a járványok elleni védekezés stratégiája az állatvilágban. Az állati csoportok vészhelytere reagáló hálózatai.
[01:29:22]
Jordán Ferenc hazatérése és igazgatói megbízatása a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet élén. Fiatalítás, nemzetközi pályázatok: a a tihanyi intézet modernizációjának programja. Majd ennek elbukása.
[01:32:16]
Mivel foglalkozik a limnológiai kutatóintézet? A Balaton kutatásának és kezelésének összetettsége: az intézet lehetséges integráló szerepe. Törzsi háborúk. A hosszú távú koncepciók hiánya. A tó „körbebetonozása”.
[01:37:38]
A Balaton zajterhelése. További problémái. Megfogalmazhat-e egy kutatóintézet ajánlásokat, szabályokat ilyen összetett ügyekben? At intézet presztízse és ennek összefüggése azzal, mennyire folyik nemzetközileg is látható kutatás berkeiben (nemzetközi együttműködésben). Visszajelzés „föntről” hogy erre nincs szükség.
[01:43:44]
A Balaton körüli gondok. Natura 2000-es területek védelme, a Rámszari-egyezmény védelme alá tartozó vizes élőhelyek. A Fertő-tó körüli védett területek „bedarálása”.
[01:45:12]
Miért lenne jó, ha külföldiek is kutatnák a Balatont az intézetben? Az Old Boy Network triumfálása. A nemzetközi pályázatok megakasztása, a „gyarmati” és a „nemzeti” tudomány értelmetlen fogalmai. Az „ittmaradók” és a „távozók” közötti mesterséges különbségtétel. A külföldi tapasztalatszerzés fontossága, de ennek egyre inkább megbélyegzése. A „nemzeti” finanszírozás olykor káros hatásai.
[02:01:09]
Jordán Ferenc nem bánta-e meg, hogy hazajött, és elvállalta ezt a feladatot?
[02:02:22]
A tudós, aki megjósolta a járványt, és aztán ő is elkapta a betegséget: Jordán Ferenc és a koronavírus.
[02:05:11]
Jordán Ferenc Balaton-felvidéki gyerekkora, korai természettudományos érdeklődése és ismeretterjesztő hősei: David Attenborough, Gerald Durrell, Jane Goodall, Joy Adamson, és itthon Csányi Vilmos, Vida Gábor.
