Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.
Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.
Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.
Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.
Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.
2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.
Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Szécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.
Szerzői Facebook-oldala itt található.
Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyvei
Regények:
- Egyformák vagytok (2017)
- Kommunista Monte Cristo (2006)
- Finnugor Vámpír (2202)
Művelődéstörténet:
- Lányok és asszonyok aranykönyve (2019)
- A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra Eleonóra
- A modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra Eleonóra
- Hamis Gulyás – Társszerző: Fehér Béla
További, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmek
- Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
- Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), Kísértetek
- Promenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker)
- Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van).
Nevek
- Margaret Atwood író
- Beöthy Zsolt irodalomtudós
- Bicsérdy Béla életmód-reformer
- Elizabeth Blackwell orvosnő
- Bródy Sándor író
- Habsburg–Lotaringiai Rudolf trónörökös
- Hugonnai Vilma orvosnő
- Henrik Ibsen drámaíró
- John Harvey Kellogg életmód-reformer
- Kerényi Imre kultúrpolitikus
- Kertész Erzsébet író
- Sebastian Kneipp életmód-reformer
- Alan Parker rendező
- Jordan B. Peterson pszichológus
- Vincenz Prießnitz életmód-reformer
- Stefánia hercegnő
- Mary Edwards Walker orvosnő
- Wartha Vince vegyész
- Harvey Wienstein filmproducer
Helyszínek, fogalmak, intézmények
- gonorrhoea
- Helsinki Egyetem
- Me Too-mozgalom
- paleolit diéta
- Raisio, Finnország (mint Csongrád testvérvárosa)
- szifilisz
Írókkal készült korábbi podcastepizódok
- #025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack
- #014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni
- #012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája
Műsorjegyzetek
[0:05:13]
Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított.
[0:09:55]
Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta.
[0:12:24]
Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő.
[0:16:25]
A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz.
[0:19:24]
Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok.
[0:24:11]
Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta.
[0:28:55]
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince.
[0:39:16]
A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz.
[0:44:25]
A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza.
[0:50:59]
Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?)
[0:55:25]
Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”).
[1:02:44]
Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek.
[1:08:37]
Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa.
[1:12:41]
A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak.
[1:16:41]
Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu.
[1:19:22]
Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák.
[1:25:16]
A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk.
[1:32:36]
Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése.
[1:38:55]
„Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás.
[1:42:50]
Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága.
[1:44:37]
Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett.
[1:49:43]
A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei.
[2:01:19]
A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt.
[2:04:28]
Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez.
[2:05:51]
A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése.
[2:09:52]
Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra.
[2:14:04]
Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje.
[2:16:23]
A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás.
[2:18:16]
Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből.
[2:23:24]
Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban.