Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.
Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.)
Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került.
A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett.
Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét – Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben.
Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb.
(És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett – az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.)
Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány a podcast műsorvezetőjének kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Íme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista, amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel című 1983-as albuma az első helyen szerepel.
A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás című albumon található Emigráns dal.
A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk.
A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben.
A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián. (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.)
Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a Youtube-on is elérhető, megnézhető.
Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n, amelyben még szerepelt Wahorn András.
Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is.
Műsorjegyzetek
[0:05:51]
Magyarország egyik – szó szerint – legnagyobb képének születése és lassú pusztulása.
[0:06:32]
Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban.
[0:08:32]
A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”.
[0:10:05]
Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is!
[0:11:34]
Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett.
[0:13:16]
Miért rohad a mű a fészerben?
[0:14:26]
A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon.
[0:16:58]
Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása.
[0:19:15]
A kép mögötti történet fontossága: a kép hitele a művész személyes története. Amerikában Wahorn András története nem alakult ki.
[0:20:05]
A képek, amelyek nem tetszenének az anyósnak.
[0:20:59]
A Jégkrémbalett című film és a Kalandra fel című lemez.
[0:23:00]
Az akkori sikerek és a mai koncertek. Milyen érzés megélni, hogy sokkal kisebb az érdeklődés? „Én ugyanaz maradtam, a kor meg megváltozott.”
[0:24:57]
Wahorn András négy zenekara.
[0:26:16]
Wahorn András és az autó allegóriája.
[0:27:34]
A készen kapott emberi szerkezet: az emberi sors.
[0:28:31]
Wahorn András, a makacs és önfejű gyerek. A Wahorn név kitalálása.
[0:29:34]
Felesleges a dolgok okait keresni, mert mindennek végtelen sok oka van: a „vanás” a fontos.
[0:30:07]
Végzeteszerűség, szabad akarat, felelősség. „Szabad akarat nincs.” Az ember illúziói saját magáról.
[0:33:06]
Wahorn András sorsa (például) a „Fidesz elleni harc”.
[0:34:23]
Mégis a tevékenykedő emberek közé sorolja magát. Ezért teszett neki Amerika.
[0:36:26]
Kiköltözés Amerikába.
[0:37:37]
Amerika „protestáns” hagyománya, ami közhely és nem is annyira létezik. A nyugtalan Amerika, ahol mindig csinálni kell valamit, és ahol magányos is az ember. Miért gondolta úgy András, hogy ez egy neki való hely?
[0:41:02]
Az ember, aki máskép funkcionál Magyarországon és Amerikában.
[0:42:29]
Miért a fiatalok egy korszak alakítói? Miért a fiatalok tudnak letenni robbanásszerűen új dolgokat? Miért akadályoz az alkotásban a tapasztalat? A közhellyé válás folyamata.
[0:45:29]
Mi a magyarok viszonya „a” törvénnyel?
[0:48:00]
Wahorn András és a mezőszemerei közbiztonség: küzdelem az önvédelem és a polgárőrség megerősítéséért.
[0:49:26]
Egy rosszul értelmezett és alkalmazott törvény: miért tukmálta rá feladatait a jegyzőkre a rendőrség?
[0:51:03]
Miért haragudott meg a falu Wahorn Andrásra? Visszavonulás a helyi közélettől.
[0:53:25]
Nagy-Navarro Balázs és Juhász Péter, mint hősök, akiket elfelejtettek.
„Úgy tűnik, hogy minket kihúzni abból, amiben vagyunk, nem nagyon lehet.”
[0:55:52]
Wahorn András, aki kicsit „bábáskodott” a világháló világméretű válásánál.
[0:58:04]
Az lett az internetből, amit elképzeltek a kilencvenes években, hogy lesz belőle? Álhírek és véleménybuborékok.
[1:01:49]
Webes munka a Klasky Csupo animációs cégnél, konzultáció, ötletelés olyan cégekkel, amelyek technológiája meghatározta, merre fejlődik a net: a fingó rajzfilmfigura és a képernyőn szaladgáló légy esete.
[1:03:39]
Munka az Encyclopedia Britannicánál.
[1:06:08]
A számítógép Wahorn András életében. Első találkozása a géppel a nyolcvanas években és egy hosszú-hosszú kapcsolat napi húsz órában.
[1:08:36]
Egy használt Atari számítógép Németországból.
[1:09:42]
A számítógép egy minden lében kanál embernek hihetetlen kaland: mindent meg tud csinálni vele egyedül. Zenét szerez, animációs filmet készít, fest és rajzol rajta. De mégis, Wahorn András idővel rájött arra is, hiányzik számára az anyag és a másokkal való közös alkotás.
[1:11:10]
Wahorn András szerelme és alkotótársa: Töttös Kata. A több mint harminc éves korkülönbség.
[1:16:34]
Különbség a nő és a férfi életútjában, feladataiban. A 40 éves korban lezáruló férfi életpálya, az elvesztett küldetés és az életközepi válság.
[1:21:39]
Miért kezdett sportolni Wahorn András? A sport szerepe életében. Az öregedés kérdése.
[1:23:20]
„Rájöttem, hogy a szex 50 százaléka a mozgástól olyan jó.”
[1:24:18]
Hogyan éli meg Wahorn András, hogy számára megszűnt a Szabadfogás című műsor, miután a Hír TV „visszafoglalása” után kirakták onnan? Egy kútba esett műsorötlet.
[1:28:09]
Wahorn András a szólásszabadság és a törvény viszonyáról.
[1:31:35]
Közmédia és manipuláció: a független sajtó szerepe.
[1:35:31]
Egy régi szám a Tengerhajózás című Bizottság lemezről. A kivándorlás Magyarországról: a távozó fiatalok problémája. Menjünk vagy maradjunk?
[1:38:17]
A teljesítményközpontú Nyugat, ahol nem azzal lehet érvényesülni, hogy magyar vagy, hanem azzal, ha értesz valamihez. És Orbán Viktor, aki meggyűlölte a Nyugatot, és meggyűlöltette azt egész országával.
[1:40:19]
Wahorn András magyarsága: miért nincs ellentétben egymással a nyelvi, nemzeti meghatározottság elismerése és a nacionalizmus elvetése?
[1:43:05]
Mezőszemere és a világpolgár:
„Már nem érzem magam olyan erősnek, hogy megváltoztathatom a jövőt.”
„Egy öreg bácsi vagyok, aki annak idején úgy érezte, hogy beveszi a világot, és ma már tudja, hogy ezt nem fogja tudni megtenni.”
[1:49:09]
„Egész életemben egyedül éreztem magam.”
[1:49:41]
A liberális eszmék eróziója és a gyűlöletkeltő rendszerek erősödése: mit kellene tenni? Miért alakult ez így? Mi lehetne a gyógyír? Járjunk túl a saját eszünkön!
[1:52:57]
A sors és az emberi küzdelem: Wahorn András, aki próbált más lenni, de ez nem sikerült.
