A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.
A térképeken keresztül.
Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.
Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza.
Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon.
Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkorában is pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni élete hátralévő részében. Illetve arról, mit jelentett történelmi térképeket készíteni a kádári Magyarországon.
És arról is, miért döntött úgy Bereznay András a hetvenes évek végén, hogy elhagyja az országot, és Angliában próbál szerencsét.
Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány a podcast műsorvezetőjének kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.
Linkek a műsorban elhangzó témákhoz
Bereznay András angol nyelvű honlapja itt érhető el.
Ez pedig az angol nyelvű Wikipedia-szócikk róla.
Az interjúban a következő könyveiről esik szó:
- The Times Atlas of European History
- Erdély történetének atlasza
- A cigányság történetének atlasza (A könyvről részletes ismertetés és kritika olvasható egyebek mellett az Indexen is.)
Bereznay András karrierjének elindulásában – és az ahhoz kötődő történetben – fontos szerephez jut Székely György és Pamlényi Ervin történészeknek.
A Kartográfiai Vállalat (ahol Bereznay András mindössze egyetlen napot dolgozott) története az utódcég honlapján is elolvasható. (Az oldalon szerepel, hogy „a Kartográfiai Vállalat volt az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata.”)
Az interjúban említett, Magyarország története című könyvsorozat a nyolcvanas évek nagy vállalkozása volt. A tervezett tíz kötetből hét jelent meg.
A Bereznay András angliai karrierjében némi szerepet játszó Martin Gilbert történészről itt olvasható a Wikipedián angol nyelvű bejegyzés.
Műsorjegyzetek
[0:05:14]
A 8 éves Bereznay András mágikus találkozása egy térképpel, ami eldönti jövőjét.
[0:06:06]
Fejből a Földközi-tenger medencéjének földrajza.
[0:06:44]
Miért volt gyanús történelmi térképet rajzolni a kádári Magyarországon?
[0:09:43]
Az egyetemi évek előtt: miért volt nehéz bekerülni akkoriban történelem szakra. Az osztályfőnöki jellemzés átka.
[0:10:35]
Munkavállalás gimnázium után különböző helyeken. A sorsfordító kaland: hirtelen elhatározásból telefon Székely György professzornak.
[0:12:45]
Az iskolai történelmi atlasz hibái. Felkérés a szakcikkre a Századokban. Pamlényi Ervin befogadja a kritikát, pedig Székellyel együtt ő az atlasz szerkesztője.
[0:15:19]
Az egyetemi felvételnél sokat számított, hogy a Századok adott ajánlást Bereznaynak: történelem-spanyol szakra veszik fel.
[0:16:03]
1974-ben fejezi be az egyetemet, de 1978-ban emigrál Angliába. Előbb még: az egy napig sem tartó munkaviszony és előtörténete a monopolhelyzetben lévő Kartográfiai Vállalatnál.
[0:18:21]
Konfliktus a térképészeti konferencián, Radó Sándor, a hazai térképészet atyaúristene megsértődik.
[0:19:48]
Munkahely nélkül. Állásajánlat tudományos szocializmus oktatására.
[0:20:38]
Bereznay András rendszerellenességének gyökerei. 1956 és a Szabad Európa Rádió.
[0:21:59]
10 éves korában Bereznay már rendszeresen napilapot (a Magyar Nemzetet) olvas, majd SZER-t hallgat. „Hihetetlenül” utálja a rendszert.
[0:22:43]
Hirtelen jött ötlet: telefon a Magyar Tudományos Akadémiának, hátha nekik kell a „semmi”. Ismét előkerül a történelmi atlaszról írt kritika. Lehetőség a szabadfoglalkozású munkára történelmitérkép-tervezőként.
[0:24:37]
A tízkötetes Magyarország történetének kiadása Glatz Ferenc szerkesztésében.
[0:25:00]
Az értelmiség megvesztegetése a Kádár-rendszerben.
[0:25:52]
Bereznay András naivitása és rossz közérzete: „mindig is el akartam menni”.
[0:26:31]
Sikertelen lelépési kísérlet Jugoszlávián keresztül.
[0:28:43]
Cseh-magyar pár, akik nyugatra akarnak menni – de Ausztrián keresztül.
[0:29:50]
Az útlevélkérelem megtagadása. A szemtelen fellebbezés és a rendszer atyáskodó válasza.
[0:31:55]
Öt évre rá Bereznay András minden további nélkül útlevelet kap nyugati országokba – viszont akkor még visszajött.
[0:32:59]
Döntés a disszidálásról. A döntő érv a távozás mellett.
[0:34:35]
Hogy zajlott a menedékjog intézése Angliában? A szerencsés előzmények: egy angol történész , Martin Gilbert atlaszának hibái, az újabb sorsfordító hibalista.
[0:37:09]
Takarítás, kádpucolás és bokornyírás az új „karrier”.
[0:37:26]
Egy sokat segítő autóstop története: írógép és toll a munka elkezdéséhez. Az angliai térképkészítő karrier viszontagságos útjának kezdetei.
[0:39:48]
Húsz év telik el, amíg ugyanazt csinálhatja Angliában, mint Magyarországon. A Times Books történelmi-térképtervezői állása 1992-ben.
[0:43:46]
Volt-e olyan pillanat András életében, amikor vissza akart jönni Magyarországra? Egy álom, ami gyakori a menekültek esetében.
[0:44:18]
Londoni megismerkedés Krassó Györggyel. A Magyar Október Párt a rendszerváltás után. A rendszerváltó pártok önjelöltsége.
[0:48:30]
Mi változott Angliában 40 év alatt?
[0:49:17]
Az ugyanottmaradó bögre története. A mohamedán bevándorlás szembeötlő megerősödése.
[0:51:06]
Milyenek valójában az angolok? Miért az időjárásról beszélgetnek? A személyes szféra kényszeres védelmének hátrányai. Miért „Sztálin álma” bizonyos értelemben az Egyesült Királyság. A biztonságos témák.
[0:54:37]
A túlcivilázlódás jelensége.
[0:56:14]
Egy régi emigráns viszonya az újonnan, az uniós csatlakozás után érkező magyarokhoz.
[1:00:51]
Becsülendő a hajtás, a munka iránti eltökéltség, de a nagyon kemény munka be is zár, nem lesz nyitott azokra a dolgokra, amelyeket új lakóhelyén megtapasztalhatna.
[1:02:05]
Bereznay András munkája, a 2011-ben megjelent Erdély történelmi atlasza.
[1:03:04]
A szerző új könyve, A cigányság történetének atlasza. A cigányság történelmének feldolgozása több mint félszáz térképen (az „őshazától” napjainkig – az érpataki polgármester lemondása még szerepel az egyik térképen). Az atlasz készítésének története.
[1:09:42]
A brexit. Miért támogatta András az elszakadás-pártiakat? Részvétele a kampányban. Miért nem szempont számára az, hogy ettől könnyebb vagy nehezebb lesz a kint élő magyarok dolga?
[1:15:04]
Az elvek szerinti döntések Bereznay András életében, a lázadás és a „tanok” elutasítása.
[1:16:27]
Mi lett volna, ha Bereznay András nem hagyja el Magyarországot? Foglalkoztatják-e az ilyen kérdések? Ugyanígy döntene-e ma is? Érdemes-e ezen gondolkodni?
