Cseresnyési László nyelvész ösztöndíjjal utazott Japánba, aztán ennek leteltével maradt még egy kicsit szigetországban: vagy harminc évet. 1993 és 2020 között Shikoku Gakuin Egyetem tanára volt, és természetesen kitűnően megtanult japánul, elmélyedt a modern japán nyelvészetben is, de számos más keleti és nyugati nyelvben is otthonosan mozog.
Mindeközben a professzor speciális kutatási területe az autoriter rendszerek (vagy éppen diktatúrák) propagandájának működése és az általuk manipulatív módon használt nyelv vizsgálata. Úgyhogy sos-sok japán téma mellett lesz még bőséggel szó Goebbelsről, nemzettestről és hipnotizőrökről, nem emberszámba vett emberekről, az életről meg mindenről.
Megjegyzés: Két hónappal a felvétel elkészítése után vendégem olyan ügy apropóján került a hírekbe, amire értelemszerűen ez az epizód nem tud reflektálni. Ezért ehhez az epizódhoz a műsor Patreon-csatornáján külön videokommentár is készült, amely elérhető itt.
Műsorjegyzetek
Cseresnyési László
- elérhető könyvei:
- írásai a Magyar Narancsban
- vele kapcsolatban említett külföldi tanintézmények:
- Minnesotai Egyetem (itt tanított a nyolcvanas években a szintén említett Richard B. Mather sinológus)
- Shikoku Gakuin magánegyetem
- Oszakai Egyetem
Szamurájok és japán militarizmus, nacionalizmus
Nevek, fogalmak, könyvek, filmek
- szamuráj és busi
- a Hagakure („Lombok árnyékában”) , azaz a szamurájerkölcs kiskátéja ( Jamamoto Cunetomo kommentárjai a szamurájerkölcsről a 17. századból)
- Asakura Norikaga szamuráj harcos (mondása „a harcost nevezzék kutyának vagy állatnak, a lényeg az, hogy győzzön”)
- Akira Kuroszava: Rasomon
- Jamaga Szokó japán katonaíró
- Tecuro Vacudzsi japán filozófus, a Hagakure egyik 20. századi tolmácsolója
- A nemzettest alapvetése (Kokutai no Hongi)
- Misima Jukio író, költő (különc személyiség, 1970-ben meglehetősen furcsa puccskíséreltet hajtott végre, aminek sikertelensége után rituálisan megölte magát)
- hakkó-icsiu – nyolc koronazsinór, egy tető – az élettér japán megfelelője (érdekesség: az 1940-ben a japán imperializmus szimbólumaként emelt torony ma is áll Mijazakiban)
- Yamato – Öngyilkos küldetés (2005-ös japán háborús film)
- Csang Kaj-sek
Említett évszámok, történelmi események
- 1603 a Tokugava-sógunátus kezdete
- 1868 Meidzsi-restauráció (a császári hatalom helyreállítása)
- 1894-95 az első kínai japán háború
- 1904-1905 japán-orosz háború
- 1945 Japán kapitulációja
Fasizmus, nácizmus és új autoriter rendszerek, illetve keletkezéstörténetük
Kritika és szellemtörténet
- Victor Klemperer
- Erich Fromm
- Christopher R. Browning
- Átlagemberek (az általam említett könyv, aminek nem emlékeztem az adataira)
- Gustave Le Bon
- Friedrich Nietzsche
- Max Scheler
- Georges Sorel ( a nyelvész, akitől Mussolini a „mítosz” szó speciális használatát kölcsönözte)
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
- A Karamazov testvérek (benne a Nagy Inkvizítor legendájával)
- Günter Grass
- Martin Heidegger
Vezérek és propagandisták
- Joseph Goebbels
- naplói: a teljes (német nyelvű) kiadás 29 kötet, a magyar kiadás ebből csak részleteket tartalmaz
- Benito Mussolini – magyarul könyvei a két világháború között jelentek meg, illetve a moly.hu tanulsága szerint a hasonló szerzőket reprintben megjelentető Gede Testvérek kiadó publikálta 2000-ben, de antikvár példányok ebből is csak csillagászati összegekért találnak gazdára
- Adolf Hitler
- Mein Kampf (magyarul sajnos nem kritikai kiadás elérhető, ha elérhető, hanem a Gede Testvérek kiadása mellett a szintén antiszemita irodalomban utazó Interseas Editions „gondozásában” jelent meg a kilencvenes években)
- Pasewalk – Az észak-keleti német város, ahol Hitlert a gáztámadás után kezelték: érdekes, kissé bulváros adalék ez az egykori MTI-hír a kórházi kezelésről, amelyben egy amerikai orvos a gyógykezelés során alkalmazott hipnózissal magyarázza a Hitler látomásos elhatározását Németország „megmentésére”.
Japán kultúra – és a fonákja
- szatori – a megvilágosodás fogalma a japán zen buddhizmusban
- Kapujasincs átjáró – bár kínai buddhista példázatokat tartalmaz, egy olyan irányzatét, ami Japánban zenként ismert
- a szatori-generáció – érdekes, ez az újkeletű japán fogalom az elnevezése több olyan új jelenségnek, amely a társadalomból „kicsekkoló” japán fiatalok között figyelhető meg
- hikikomori (otthonukba elzárkózó fiatal)
- kodokusi – azaz magányos halál: az egyedül és elfelejtve meghaló (jellemzően idős) emberekre használják (a linken egy erről szóló dokumentumfilm ismertetője)
- dzsohacu (szándékosan eltűnő emberek)
- burakuminok (eta hinin)
- Jamagucsi-gumi – japán leghírhedtebb jakuzaszervezete
- kappa – japán vízidémon
- Abe Sinzó – japán miniszterelnök
- Cunoda Tadanobu) (japán orvos, aki leginkább a „japán agy”-ról alkotott teóriáiról ismert)
További említések
- Örkény István
- Egyperces novellák – A jól sikerült temetés a teljes kiadásban olvasható
- Máté 26 – benne Péter tagadásának jövendölése és Jézus megtagadása
- Neked csak Dezső – a beszélgetésben Cseresnyési László „üzlet”-et emílt, a pontosabb megnevezés: kocsma. Én sem ismertem ezt a műintézményt, már nem is fogom, mert évekkel ezelőtt megszűnt.
Tartalmi kivonat időkódokkal
[00:04:48] Kik voltak eredetileg a szamurájok? Helyzetük a hadakozó tartományok időszakában, a Tokugava-sógunátus, majd a császári restauráció alatt. A szamuráj mitológia megalkotása a 19. század végén.
[00:17:01] 1930-as évek: militarizálódás Japánban. Szamurájfilmek a második világháború után. A japán imperializmus, japán gyarmatosítás: Korea, Mandzsúria.
[00:28:47] Japán ‘45-ös kapitulációja, a kapitulációs beszéd szövege. A japán hadsereg feledésbe merült terminológiája, nyelvhasználata.
[00:36:45] Kamikazék, fennmaradt naplók, haikuk. Az indoktrináció ereje.
[00:43:44] A társadalom viszonya a sötét múlthoz Japánban és Magyarországon. Kiket mentünk fel? Kik voltak az igazi hősök?
[00:51:36] Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől. A tömegek pszichológiája. Mi a különbség a régi és a mai tekintélyuralmi figurák között?
[01:01:08] Kuroszava vs. kommersz szamurájfilmek, sorozatok.
[01:04:31] Jakuzák, jakuza formalitások. A gesztusok, a járás, a mozgás mint kulturális minta, örökség.
[01:12:28] Cseresnyési László szakmai életútja. Hogyan került Japánba, mit csinált ott, és miért maradt 33 évig?
[01:27:46] Furcsa japán szokások. Magyar tanszék Japánban. Mit tanít Cseresnyési László a japán diákoknak? Érthető-e Örkény egy japánnak?
[01:38:34] Gátja-e a nyelv a megvilágosodásnak? A nyelvhasználat kontextusai.
[01:53:06] Hogyan lett a diktatúrák nyelve Cseresnyési László szakterülete?
[02:03:38] Mein Kampf. Hitler és a propaganda. A karizma fogalma.
[02:13:32] A magában nem kételkedő vezető. A követők viszonyulása a vezérhez, kognitív disszonancia.
[02:24:23] Mussolini írásai, nyelvezete.
[02:28:31] Milyen mértékben determinálja a nyelv a gondolkodást? Cseresnyési László: Könyv a japán nyelvről.
[02:41:12] A Japánban eltöltött 33 év mérlege. Miért jött haza 33 év után?
[02:44:08] Miért tűnik el minden évben nyolcvanezer ember Japánban? A lány, aki nem szólalt meg. A burakumin kisebbség. Jövőbeli könyvtervek, készülőben lévő japán-magyar szótár.