Ha régen kaptál már Stósz-t, az nem technikai galiba, egy kicsit szünetelt a hírlevél. Ám közben sűrűsödtek az extraadások a podcast Patreon-oldalán.
Szóval, itt tájékoztatnám azokat, aki lemaradtak volna erről, hogy a Patreonon rendszeresen adok extratartalmakat a podcast támogatóinak (ha nem vagy támogató, akkor se aggódj: a „nagy” adások ezentúl is teljesen ingyenesek, azok is maradnak).
Egyelőre még úgy működik ez az egész, hogy már a legalacsonyabb, havi 1 dolláros támogatásért elérhető majdnem minden plusz tartalom (később, amikor még többféle plusz lesz, egy kicsit „diverzifikálódik” majd az extratartalom a csomagok szerint – oda is eljutunk egyszer).
De most is van már fönn többféle EXTRA:
- a Rá-Adásban az interjúkból az időkorlát miatt kimaradt, akár 20 perc hosszúságot is elérő, izgalmas részek szerepelnek;
- az (elég ritkán jelentkező) Utóhangban a korábbi vendégekkel beszélgetek arról, mi történt velük azóta, hogy a „nagy” adást felvettük;
- és indult most egy adás állandó vendéggel, Szécsi Noémival, akivel Moziatlasz címmel jelentkezünk rendszeresen, és a streaming szolgáltatókon (pl. Netflix, HBO Max) elérhető dokumentumfilmekről beszélgetünk, jobban mondva, az általuk felvetett témákról úgy, hogy a filmek csak a kiindulópontot jelentik, azaz nem baj, ha ezeket meg sem nézed;
- valamint a „nagy”” adások szöveges leiratai is elérhetőek (némi késéssel) a támogatók számára.
Friss EXTRA-adások
- a Moziatlasz első adásában Szécsi Noémival arról beszélgetünk, miért lettek ennyire népszerűek a pszichopatákról és szociopatákról vagy csak szimpla csalókról készült dokumentumfilmek és filmfeldolgozások. Minderről a következő filmek alapján:A Tinder-csalóAz örökösnő álarca mögöttThe Dropout
- A Tinder-csaló
- Az örökösnő álarca mögött
- The Dropout
- a Moziatlasz második adásában szintén a műsor állandó vendégével, Szécsi Noémival vitatjuk meg a Netflixen futó Jimmy Savile: Egy brit horrortörténet című dokumentumfilmet. (A film persze csak apropó: az epizódban szó lesz még tömegmédiáról, sztárkultuszról és a hatalom természetéről, dinamikájáról, patológiájáról is.)
- a legújabb Rá-Adásban pedig Tompa Andreát (a júniusi epizód vendégét) arról kérdezem, miként, milyen időbeosztással születnek a nagyregények. Van-e napi penzum az írásuk során? Hogyan és hol lehet regényt írni, ha az ember lányának munkahelye, no és törődést igénylő családja is van? És: számítógépen avagy papíron születik a nagy mű? Avagy más-e a papírra vetett próza, mint a szövegszerkesztőbe írt szöveg?