Nagyepizód
#0332 óra 20 perc

Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Vendég:
Képes Gáborinformatikatörténész

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Képes Gábor
Képes GáborFotó: Végh László / Magyar Hang

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.

Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.

De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.

Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.

Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben készült olasz horrofilmeknek is. No és mindemellett költő és ír science fictiont is.

Fejezetek

A fejezetek előtti időpontokra kattintva a lejátszó az adott részhez ugrik. A műsorba illesztett hirdetések miatt a megadott időkódok pár másodperccel eltérhetnek.

  1. A hetvenes évek olasz horrorfilmjei, legnagyobb nevei és a „posztmodern gesztus” abban, ha valaki ezeket kedveli, gyűjti, felhasználja. Egy sajátos olasz filmes műfaj: a giallo.
  2. A zombifilmek és Romero alkotásai. Képes Gábor és az olasz, érzelmes canzonék, tánczene. Szorongása és a horrorfilm, ami gyógyír erre.
  3. A hetvenes években kezdődött otthoni számítógépes forradalom. Megjelenítése a magyar muzeológiai szférában: az Űrhódító című kiállítás, a szegedi informatikai múzeum, az Informatikatörténeti Adattár.
  4. A játék, a játékosság, mint „kapudrog” és katalizátor a számítástechnikai forradalomhoz, fejlesztésekhez. A játék megjelenése a korai számítógépeknél. Minivac kibernetikai építőkészlet, és magyar megfelelője, a Mikromat. Kovács Mihály piarista szerzetes munkássága.
  5. Kovács Győző és az első magyar számítógép, az M-3. Az első számítógépek építői. A magyar számítástechnikai ismeretterjesztés hőskora. Számítógép és játék. A mérnökök játékossága.
  6. A fordulat: az otthoni személyi számítógép. A gép megjelenésének előzményei, feltételei. „A farkas, a kecske, a káposzta és a gazda” játék. A Holdraszállás játék. A videojáték konzol megjelenése. A tévétenisz. A házi számítógép megjelenése. Az elején: ellenkultúra. A Homebrew Computer Club, a kódolás szabadságélménye, a Szilícium-völgyi startup-kultúra.
  7. Miért szórakoztatóbbak olykor a korai játékok? Absztrakció és nosztalgia. Képes Gábor Atari 2600-as gépe, gyűjtőszenvedélye.
  8. Szorongás, verseny, ökológiai válság, túlfogyasztás, ijesztő társadalmi jelenségek. A technológia, a robotizáció és informatika, mint lehetséges gyógyír ezekre a bajokra.
  9. A számítástechnikai forradalom Magyarországon a 70-es, 80-as években. Jánosi Marcell floppyja és Simonyi Endre személyi számítógépe. A magyar HCC klub. A magyar gyártók és az iskolai számítógépbeszerzési program, a nyugati gépek felülkerekedése a 80-as években.
  10. A magyar játékipar, mint kivezető út. Játékfejlesztés, játékforgalmazás, kalózkodás, a gamer és demo szubkultúra.
  11. A számítógépes játékipar fősodorrá válása a szórakoztatóiparban. Hollywood lekörözése. E-sport, gamer életforma, addikció.
  12. Robotizáció és garantált alapjövedelem: emberek, akik elveszhetnek az otthoni játékban, virtuális valóságban.
  13. A munkahely és a párkeresés eljátékosítása, a játékok teljesítményösztönző trükkjeinek átemelése más területekre. Játék és verseny.
  14. A home office: technikai feltételeinek megteremtése, a munkaidő nonstoppá válása. Home office járvány idején. Az otthoni munka mint luxus és az egyenlőtlenségek felerősödése.
  15. Képes Gábor, a bölcsész muzeológus és informatikatörténész kockák és mérnökök között.
  16. A nő-férfi arány, illetve aránytalanság az informatikában.
  17. Versek a pandémiáról: Képes Gábor és Baranyi Ferenc verse. A megszűnő érintések járvány idején, ennek következményei.
  18. Képes Gábor, a helytörténész: Víziváros és a Tabán. A civil szféra jelentősége életében.
  19. Utópiák, disztópiák, science-fiction.

Képes Gábor ezekben az epizódokban szerepelt még:

Műsorjegyzetek

(Az epizód időrendiségét követve)

  • Képes Gábor a Wikipédián (a szócikkben részletes életrajz és linkek)

Olasz horror

Filmrendezők, zeneszerzők és említett műveik

Említett filmek, filmesek még

A számítógép-forradalom és magyar vonatkozásai

Említett intézmények, kiállítások

Elhangzott nevek

Említett kiadványok

Említett eszközök, gépek

Filmek, könyvek, cikkek, művészek, fogalmak

Robotika

Vers, irodalom, helytörténet

Ebben a blokkban említett alkotók