Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.
1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen.
Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni.
No meg egy könyv.
Durica Katarina (ejtsd: „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak el és így lettek csoportos nemi erőszak áldozataivá. A nőkkel, akiknek eltűnt a kedvesük. A nőkkel, akiknek megbecstelenítették lányait. A nőkkel, akiknek maffiózóvá lett az az „áldott jó” fiuk.
Bár regényről van szó, a szerző nem képzelt világot tár elénk: a könyvhöz sok interjút készített, amelyekben maguk az anyák, a lányok osztották meg vele történeteiket. Húsz évvel az elszenvedett borzalmak után.
A rendes lányok csendben sírnak. Ez annak a könyvnek a címe, amely az idén nyáron jelent meg Magyarországon. Ebben a podcastepizódban a szerzővel, Durica Katarinával beszélgetek a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól, a húsz évig tartó hallgatás okairól és arról is, ki volt a bűnszervezetben a starter, és miért fémjelez egy egész korszakot az a szó, hogy sustyáki.
Fejezetek
A fejezetek előtti időpontokra kattintva a lejátszó az adott részhez ugrik. A műsorba illesztett hirdetések miatt a megadott időkódok pár másodperccel eltérhetnek.
- Ki volt asz a Pápay-klán? Hogyan volt képes terror alatt tartani egy egész országrészt?
- Václav Havel amnesztiája, a hazakerülő bűnözők, Dunaszerdahely és környékének relatív jóléte. Védelmi pénzek.
- A lakosság terrorizálása, a megkövetelt tisztelet.
- A magyarok gyilkolták a magyarokat: a klán magyarokból állt. „Ezek a mieink voltak”: sokszor egy lakótelepi blokkban laktak az áldozatokkal.
- Durica Katarina is Dunaszerdahely mellett nőtt fel – gyerekkori élmények a maffiáról.
- Megbecsülni is nehéz, hány gyilkosság fűződik a bandához.
- A maffia elfelejtett női áldozatai. Csoportos női erőszak: áldozathibáztatás és bagatellizálás. A hallgatás és a regényhez való anyaggyűjtés kezdete.
- Durica Katarinát nem az elkövetők érdekelték, hanem az áldozatok.
- Hogy került kapcsolatba Durica Katarina olyan nőkkel, akik hajlandóak voltak beszélni neki saját történetükről? Az első Facebook-üzenet.
- Sokat segített az egyenesség és őszinteség.
- Kik jöttek el Katarinához beszélni? Az áldozatok, akik kerek monológgal készültek a beszélgetésre.
- Mind azt hitte, hogy története egyedi eset. Kiderült: ez tömeges jelenség.
- A közösség nem tudta megvédeni őket, majd utána meg is bélyegezte ezeket a nőket.
- Miért nem tudták megvédeni a nőket? A rendőrség érintettsége.
- Milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket? Az alkohol, mint elfojtás és „megoldási képlet”.
- Anyák, akik azt vették észre, hogy a fiúk egyszer csak maffiózó lett. Hogy számolnak el ők ezzel maguknak és a közösség felé? Az anyák hárítása.
- Milyenek voltak azok az áldozatok, akikkel Durica Katarina találkozott? Látszott-e rajtuk a régi trauma? A lelki és a tényleges meddőség az erőszak után.
- A kibeszéletlenség és a mindennapos elfojtás.
- A „mit szólnak majd?” kisvárosi, falusi közege mint a tabusítást elősegítő környezet.
- Beszédes szlovák jövevényszavak vagy helyi magyarok által használt kifejezések a regényben: mi báger, a sustyáki, a suter, a starter?
- A magyarok kettős kisebbségi léte: mint nyelvi kisebbség és mint a legyűrt kisemberek közössége.
- A Pápay-klán uralmának vége, a maffia vezérkarának lemészárlása. Az eset a helyiek emlékezetében. A rengeteg teória arról, kik lehettek az elkövetők.
- Katarina tanulmányai, művészettörténészi végzettsége.
- Éjszakai mozitakarítás az USA-ban.
- Idegenvezetői munka Egyiptomban – éveken át, az egyetemi tanulmányok alatt.
- Katarina korábbi regénye ezeknek az éveknek a hatására születik: Szökés Egyiptomba – könyv a női szexturizmusról.
- Az otthon lestrapált, elhanyagolt nők a kuncsaftok, az egyiptomi, tunéziai üdülőhelyeken erre szakosodott „Ahmedek” és „Mohamedek” várják őket. Nem csak szexre, a románcra is vágynak.
- Volt olyan nő, aki két évig spórolt, hogy két hétig ő legyen a királynő egy ilyen helyen.
- Ezeket a férfiakat „Schengen-harcosoknak” is nevezik, mert nagyon sok fiú célja az, hogy bejussanak Európába.
- A Rendes lányok csendben sírnak című regány fogadtatása Dunaszerdahelyen. A Siker és szeretetfürdő ellenére csönd: kérdések nélküli író-olvasó találkozó.
- Lesz-e folytatás?
- A csend, a tanácstalanság, a védekezésre való képtelenség történelmi okai: a nemzethez, a valláshoz való viszony megtépázottsága a felvidéki magyarság közösségeiben.
- Miért nem riportkönyvként született meg ez a mű? Miért regényként?
- A regény megírásának lelki nehézségei. („Rémálmaim voltak éjszaka.”)
- Katarina szerint ha elkezdünk erről a történetről, regényről beszélni, az már előrelépés lesz, már elindult valami a könyv nyomán.
- Miért az lett a könyv címe, hogy A rendes lányok csendben sírnak?
Műsorjegyzetek
- Durica Katarina a beszélgetés apropójául is szolgáló könyve A rendes lányok csendben sírnak.
- A szerző korábbi könyve, amely a női szexturizmusról szól, és amely témát Katarina szintén regényben dolgozott fel, a Szökés Egyiptomba.
- A Pápay-klán történetét követhetően és olvasmányosan foglalja össze az Index 2016-os cikke.
- Bár „szlengszótárnak” hívják, valójában a csallóköziek által beszélt nyelvjárás szószedete (1., 2., 3., 4., 5., 6.) a Bumm.sk-n hat részben megjelent gyűjtés – azoknak, akik el szeretnének merülni a regényben is megidézett magyarban.