Nagyepizód
#0061 óra 40 perc

Az elásott tudósok és Kína évezredes dilemmái

Hogyan lett Mao elvtárs példaképe az első kínai császár? És mi volt a baj a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretőjével?

A könyvégetés és a konfuciánus tudósok elásása egy 18. századi kínai könyvillusztráción
A könyvégetés és a konfuciánus tudósok elásása egy 18. századi kínai könyvillusztráción

Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).

Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.

És hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.

Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője.

És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos.

Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt.

Fejezetek

A fejezetek előtti időpontokra kattintva a lejátszó az adott részhez ugrik. A műsorba illesztett hirdetések miatt a megadott időkódok pár másodperccel eltérhetnek.

  1. Hogyan került Salát Gergely Kínába 1992-ben? A nagykövetté kinevezett édesanya, a Pekingbe költözés: Csomagolj fiam!
  2. A kicsapatás veszélye a budapesti piarista gimnáziumban.
  3. Megérkezés Pekingbe: „Peking nem egy olyan vidám hely” 1992-ben.
  4. Heavy metal együttes alapítása Pekingben.
  5. A kínai rock a nyolcvanas években. A korai kínai rockerek. Hatásuk az 1989-es Tiananmen téri eseményekre.
  6. A speciálisan külföldiek számára működtetett pekingi középiskola – elválasztva a kínaiaktól.
  7. Továbbtanulás a Pekingi Egyetem jogi karán. Salát Gergely későbbi könyvei, amelyek az ókori Kínai jogrendszerrel foglalkoznak.
  8. A kínai és az európai jogfelfogás, jogi szemlélet közötti különbség. Az igazságszolgáltatás helyett a társadalmi béke mint elsődleges cél.
  9. Az első császár, a törvények uralma és a császár gyors bukása. Centralizáció és totális állam, központ akarat kontra helyi érdekek és hagyományok.
  10. A széteséstől való félelem reflexe, a káoszról és a rendről szerzett több ezer éves történelmi tapasztalata Kínában.
  11. A kommunista párt „ügyes” megoldása: a rend, az egységes ország fogalmának összekapcsolása a párttal. „Ha nincs a kommunista párt, nincs az új Kína.”
  12. Az első császár könyvégetése, a konfucianus „értelmiség” megsemmisítése, élve elásása. Mi történt valójában? Lehet, hogy az egész csak későbbi propaganda? A következő dinasztia hivatalos történetírásának mesterkedése, hogy új „kánont” teremtsenek, és újraírják a régi könyveket?
  13. A konfuciánus hivatalnokok/„értelmiség” likvidálása. A könyvek elégetése. A földtulajdonlás, országszervezés nagy kérdései.
  14. A kínai kulturális forradalom és az első császár, mint a kommunista államszervezés előképe. Mao Ce-tung, aki kétezer év után először pozitív példaképp emeli az első császárt.
  15. Problémák, nagy kérédsek, amelyek több ezer év óta a mai napig meghatározzák a kínai politikát: a hivatalnokok kinevezésének gyakorlata és a földkérdés.
  16. Miért nincs magántulajdonban termőföld Kínában? A gyakorlatban miért és hogyan van félig-meddig mégis?
  17. Hogy oldják meg a földtulajdonlás kérdését úgy, hogy ne eredményezzen ez föld- és hatalmi koncentrációt?
  18. A korrupció „hagyománya” Kínában. A hivatalnokok kinevezésének/ellenőrzésének kérdése. Az ajánlórendszer, a hivatalnoki vizsga. A vizsgaanyag: konfucianizmus. Az ideológiailag egységes hivatali gárda.
  19. Mi a lényege a konfuciánus tanításnak? Konfucianizmus 1×1.
  20. A hivatalnokok ellenőrzése, a cenzorátus intézménye. A kommunista párt jelenlegi megoldása: A Kínai Kommunista Párt Ellenőrzési és Fegyelmi Bizottsága.
  21. Az uralkodó elűzésének joga, Mencius kitétele.
  22. A történetírás, mint politikai tevékenység Kínában.
  23. A jelenlegi Kína vezeteésének korrupcióellenes küzdelme. Mennyire hatalmi eszköz, mennyire valójában korrupcióellenes fellépés ez? A történelmileg magas toleranciaszint a korrupcióval szemben (a hivatalnok fizetésébe „beépített” korrupció).
  24. A 2000-es évek hozadéka: a korrupció átlépi az elviselhető szintet. Kiskirályságok és a helyi funkcionáriusok elszemtelenedése, a vasútiügyi miniszter 18 szeretője, a bálában rohadó korrupciós százjüanosok.
  25. Hszi-Csin-ping válasza: össze kell rántani a pártot, mert szétszaladtak a lovak. Több mint egymillió káder lett felelősségre vonva, nem pusztán hatalmi harcról van szó.
  26. Kínának gazdasági súlya miatt muszáj nagyhatalmi státuszt vállalnia, nem teheti meg, hogy nem. Szemben Teng Hiszao-ping időszakával, amikor az volt az ukáz: ha erősödünk is, lapítsunk.
  27. Ami újdonság: a kínai növekedési modellt, saját rendszerét (Pekingi konszenzus) Kína elkezdte ajánlgatni más országoknak: a nyugatnak ideológiai kihívója lett.
  28. Kína és Amerika viszonya, lavírozás a kereskedelmi háború szélén. Lesz-e Alibaba az Egyesült Államokban? Kína technikai fejlettsége az internetes kereskedelemben, a mobilfizetéses rendszerben. A „legmenőbb” területeken már a kínaiak szabják meg a trendeket: ezt nehéz Amerikának pszichésen feldolgozni.
  29. A nők helyzete Kínában. Hagyományos női szerepek, ennek változása az utóbbi évtizedekben és a kilencvenes évek után.
  30. #MeToo mozgalom Kínában. A központi hatalom reakcija a 21. századi nőjogi mozgalomban.
  31. Szeretőtartás és a többnejűség hagyományai Kínában. Az 1950-es házassági törvény, majd az informális többnejűség, az ágyasrendszer feléledése.
  32. Társadalmi feszültségek és egyenlőtlenség Kínában: a világon az egyik legegynelőtlenebb társadalom.
  33. Mennyire lehetett 1992-ben érezni, hogy Kínából ez az ország lesz, ebbe az irányba fog tartani? Kína és a reformok „befagyása” 1989-ben, újraindulásuk 1992-ben. A kínai növekedés aranykora – óriási változások pár év alatt.
  34. Salát Gergely jelenleg is működő Punk zenekara, a Laza P.
  35. Kutatómunka, fordítás, tanítás, médiaszereplés. Hogyan fér ez bele Salát Gergely idejébe három gyerek mellett? Az egyvalamira való koncentrálás művészete: a bűvös 22 perc.
  36. Néhány szó a Laza P. zenekarról.
  37. Mi az, amit Salát Gergely életvezetésből, életfilozófiából Kínában tanult?
  38. Miért lenne hasznos az írásoktatás a magyar egyetemeken?
  39. Tanácsok magyar diákoknak, fiataloknak, akik Kínába készülnek.
  40. Miért kötött ki Salát Gergely végül a Kína-szakértés, -kutatás mellett? Mi érdekli őt ebben az egészben?

Műsorjegyzetek