Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).
Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.
És hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.
Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője.
És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve.
A Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos.
Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt.
Fejezetek
A fejezetek előtti időpontokra kattintva a lejátszó az adott részhez ugrik. A műsorba illesztett hirdetések miatt a megadott időkódok pár másodperccel eltérhetnek.
- Hogyan került Salát Gergely Kínába 1992-ben? A nagykövetté kinevezett édesanya, a Pekingbe költözés: Csomagolj fiam!
- A kicsapatás veszélye a budapesti piarista gimnáziumban.
- Megérkezés Pekingbe: „Peking nem egy olyan vidám hely” 1992-ben.
- Heavy metal együttes alapítása Pekingben.
- A kínai rock a nyolcvanas években. A korai kínai rockerek. Hatásuk az 1989-es Tiananmen téri eseményekre.
- A speciálisan külföldiek számára működtetett pekingi középiskola – elválasztva a kínaiaktól.
- Továbbtanulás a Pekingi Egyetem jogi karán. Salát Gergely későbbi könyvei, amelyek az ókori Kínai jogrendszerrel foglalkoznak.
- A kínai és az európai jogfelfogás, jogi szemlélet közötti különbség. Az igazságszolgáltatás helyett a társadalmi béke mint elsődleges cél.
- Az első császár, a törvények uralma és a császár gyors bukása. Centralizáció és totális állam, központ akarat kontra helyi érdekek és hagyományok.
- A széteséstől való félelem reflexe, a káoszról és a rendről szerzett több ezer éves történelmi tapasztalata Kínában.
- A kommunista párt „ügyes” megoldása: a rend, az egységes ország fogalmának összekapcsolása a párttal. „Ha nincs a kommunista párt, nincs az új Kína.”
- Az első császár könyvégetése, a konfucianus „értelmiség” megsemmisítése, élve elásása. Mi történt valójában? Lehet, hogy az egész csak későbbi propaganda? A következő dinasztia hivatalos történetírásának mesterkedése, hogy új „kánont” teremtsenek, és újraírják a régi könyveket?
- A konfuciánus hivatalnokok/„értelmiség” likvidálása. A könyvek elégetése. A földtulajdonlás, országszervezés nagy kérdései.
- A kínai kulturális forradalom és az első császár, mint a kommunista államszervezés előképe. Mao Ce-tung, aki kétezer év után először pozitív példaképp emeli az első császárt.
- Problémák, nagy kérédsek, amelyek több ezer év óta a mai napig meghatározzák a kínai politikát: a hivatalnokok kinevezésének gyakorlata és a földkérdés.
- Miért nincs magántulajdonban termőföld Kínában? A gyakorlatban miért és hogyan van félig-meddig mégis?
- Hogy oldják meg a földtulajdonlás kérdését úgy, hogy ne eredményezzen ez föld- és hatalmi koncentrációt?
- A korrupció „hagyománya” Kínában. A hivatalnokok kinevezésének/ellenőrzésének kérdése. Az ajánlórendszer, a hivatalnoki vizsga. A vizsgaanyag: konfucianizmus. Az ideológiailag egységes hivatali gárda.
- Mi a lényege a konfuciánus tanításnak? Konfucianizmus 1×1.
- A hivatalnokok ellenőrzése, a cenzorátus intézménye. A kommunista párt jelenlegi megoldása: A Kínai Kommunista Párt Ellenőrzési és Fegyelmi Bizottsága.
- Az uralkodó elűzésének joga, Mencius kitétele.
- A történetírás, mint politikai tevékenység Kínában.
- A jelenlegi Kína vezeteésének korrupcióellenes küzdelme. Mennyire hatalmi eszköz, mennyire valójában korrupcióellenes fellépés ez? A történelmileg magas toleranciaszint a korrupcióval szemben (a hivatalnok fizetésébe „beépített” korrupció).
- A 2000-es évek hozadéka: a korrupció átlépi az elviselhető szintet. Kiskirályságok és a helyi funkcionáriusok elszemtelenedése, a vasútiügyi miniszter 18 szeretője, a bálában rohadó korrupciós százjüanosok.
- Hszi-Csin-ping válasza: össze kell rántani a pártot, mert szétszaladtak a lovak. Több mint egymillió káder lett felelősségre vonva, nem pusztán hatalmi harcról van szó.
- Kínának gazdasági súlya miatt muszáj nagyhatalmi státuszt vállalnia, nem teheti meg, hogy nem. Szemben Teng Hiszao-ping időszakával, amikor az volt az ukáz: ha erősödünk is, lapítsunk.
- Ami újdonság: a kínai növekedési modellt, saját rendszerét (Pekingi konszenzus) Kína elkezdte ajánlgatni más országoknak: a nyugatnak ideológiai kihívója lett.
- Kína és Amerika viszonya, lavírozás a kereskedelmi háború szélén. Lesz-e Alibaba az Egyesült Államokban? Kína technikai fejlettsége az internetes kereskedelemben, a mobilfizetéses rendszerben. A „legmenőbb” területeken már a kínaiak szabják meg a trendeket: ezt nehéz Amerikának pszichésen feldolgozni.
- A nők helyzete Kínában. Hagyományos női szerepek, ennek változása az utóbbi évtizedekben és a kilencvenes évek után.
- #MeToo mozgalom Kínában. A központi hatalom reakcija a 21. századi nőjogi mozgalomban.
- Szeretőtartás és a többnejűség hagyományai Kínában. Az 1950-es házassági törvény, majd az informális többnejűség, az ágyasrendszer feléledése.
- Társadalmi feszültségek és egyenlőtlenség Kínában: a világon az egyik legegynelőtlenebb társadalom.
- Mennyire lehetett 1992-ben érezni, hogy Kínából ez az ország lesz, ebbe az irányba fog tartani? Kína és a reformok „befagyása” 1989-ben, újraindulásuk 1992-ben. A kínai növekedés aranykora – óriási változások pár év alatt.
- Salát Gergely jelenleg is működő Punk zenekara, a Laza P.
- Kutatómunka, fordítás, tanítás, médiaszereplés. Hogyan fér ez bele Salát Gergely idejébe három gyerek mellett? Az egyvalamira való koncentrálás művészete: a bűvös 22 perc.
- Néhány szó a Laza P. zenekarról.
- Mi az, amit Salát Gergely életvezetésből, életfilozófiából Kínában tanult?
- Miért lenne hasznos az írásoktatás a magyar egyetemeken?
- Tanácsok magyar diákoknak, fiataloknak, akik Kínába készülnek.
- Miért kötött ki Salát Gergely végül a Kína-szakértés, -kutatás mellett? Mi érdekli őt ebben az egészben?
Műsorjegyzetek
- A Salát Gergelyről szóló Wikipedia bejegyzés (rövid életrajz és publikációs lista).
- A podcastban említett könyvei:
- Salát Gergely punkzenekara, a Laza P. együttes Facebook-oldala.
- A beszélgetés során többször is említett első kínai császár Csin Si Huang-ti volt.
- Magyarországon a kínai nyelvoktatás, tanárképzés és kulturális ismeretterjesztés „zászlóshajója” az ELTE Konfuciusz Intézet. A konfucianizmus összefoglalója természetesen megtalálható az ő wikioldalukon is.
- A kínai nők helyzetéről szóló részben szóba kerül az ország történelmének egyetlen női uralkodója. Az ő neve: Vu császárnő (Vu Cö-tien).
- A beszélgetésben is említett konfuciánus filozófus, aki a rossz uralkodó elkergetésének jogáról írt, Mencius. Ez nevének latinos alakja, kínai neve: Meng-ce.
- Kína jelenlegi első embere, akinek centralizációs törekvéseiről, korrupció elleni fellépéséről a podcastepizódban is sok szó esik: Hszi Csin-ping.
